Kevés olyan téma van, amelyről ennyire nehéz őszintén beszélni, mint a szexualitásról. Túl sok benne a szégyen, a hallgatás, a félreértés – vagy éppen a felszínesség. Pál apostol mégis ezekkel kezdi a „test cselekedeteinek” felsorolását a Galata levélben: házasságtörés, paráznaság (Gal 5,19). Nem azért, mert ezek lennének a „legnagyobb bűnök”, hanem mert itt válik különösen láthatóvá, mi történik az emberrel, amikor elveszíti a kapcsolatot önmagával, a másikkal – és Istennel.
házasság
A relációs etika szerint az emberi lét az interperszonális kapcsolatok által formálódik. Az ideális házasság tartós, bensőséges kapcsolat, amely elősegíti a kölcsönös növekedést. A lelkipásztori rítusok (casualia) fontos szerepet játszanak a családi életciklus váltópontjaiban, különösen a kapcsolati kötelékek elmélyítésében. A mai rohanó, elidegenítő társadalomban a valódi szeretet képessége, valamint a házasság intézménye is gyengül. Az értékek relativizálódása hozzájárul a válságban lévő keresztény házasságok számának növekedéséhez.
Advent negyedik vasárnapján, karácsony ünnepének előestéjén, egy esküvőre hív minket Isten igéje. Elképzelhetjük magunk előtt a gyönyörű ruhába öltözött menyasszonyt, fején a díszes pártával, és mellette a délceg vőlegényt, amint így szólítja meg kedvesét: „Gyönyörűségem”. A menyasszony Sion, a vőlegény nem más, mint Izrael Istene, a mindenható Úr.
A megtartó ismeret nem más, mint a Megtartó ismerete. Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik érteni szeretnék azt, amit hisznek, remélnek és szeretnek, hogy aztán még jobban higgyenek, reméljenek és szeressenek.
Rezi Elek számos tanulmányt írt házassággal, gyermekvállalással vagy válással kapcsolatos rendszeres teológiai, illetve társadalometikai témákban.1 Ezekhez kapcsolódva tekintjük át az alábbiakban a házasság és válás kérdésének bibliai hátterét,