Baptism and Lord’s Supper are the oldest and most fundamental practices of the Christian Church. From the outset, the covenant has been very important for the foundations of the practice of child baptism. Today, the practice of baptizing children is called into question, because as autonomous individuals they do not have the opportunity to make their own decisions. What does this mean for the perception of baptism and the theology of baptism at a time when autonomy of the subject is paramount and the notion that one is part of a community plays much less of a role? Another question, which is being discussed to this day, is what happens when one is baptized. How is salvation mediated in the ritual? On the basis of central texts, a cross-section of the Reformed theology will be offered over the centuries.
keresztség
The objective of this study is not to provide an exhaustive theological analysis, but to explore the multifaceted implications—biblical, historical, theological, ecumenical, and ecclesiastical—that are essential for forming a well-rounded perspective on the contentious issue of rebaptism that has sparked considerable debate within our Church community.
A címben megfogalmazott kérdés Pál apostol Rómaiakhoz írott levele 6. részének 3. versében egészében így hangzik: Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik megkeresztelkedtünk a Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? A levél címzettjei már megkeresztelkedtek, már megvallották Krisztusba vetett hitüket. A szertartáson már egy ideje túl voltak, de még mindig nem értették annak a lényegét. A víz alá merítkezés vagy az azzal való meghintés nem teremtett belőlük egycsapásra, mintegy varázsütésre, tökéletes keresztyén férfiakat és nőket. De tanulni sohasem késő.
"A keresztség emlékezetünkben tartja és megújítja Istennek azt a hatalmas jótéteményét, amelyet a halandó emberi nemzet iránt tanúsított." (II.Helvét Hitvallás, 20)
A páli textusok arról tanúskodnak, hogy az apostol a keresztségről mély értelemben beszél, amikor azt úgy magyarázza, mint amelyben Krisztussal együtt meghaltunk a régi világ számára, hogy már e mostani világban új életet nyerjünk Isten előtt, az Ő ereje által. Üdvösségünk reménységének a már elnyert új élet az alapja.
Isten a hitet az evangélium hirdetése által ébreszti fel az ember szívében. Eszerint a keresztyén ember első tapasztalata a hitre jutás meghatározó pillanata. De mi mégsem a hitünk alapján válunk Jézus Krisztus tulajdonaivá, hanem a keresztség által. Mi az összefüggés a hit és a keresztség között? Mit "tesz" a keresztség, ami nem érhető el a hit által? Hogyan gondolkodjunk a gyerkekkeresztségről a hit és keresztség szoros kapcsolata láttán?
A keresztyénség vallásfejlődési szempontból való vizsgálata nem újkeletű kérdés, már több évszázada foglalkoznak vele, ennek során pedig rendszeresen összehasonlítják a többi vallással. Mi is hasonlóképpen igyekszünk tenni, ami a vízzel való szokások és a keresztség kapcsolatát illeti. Jelen dolgozatban a kapcsolópontokat csupán formai szempontból vizsgáljuk, teológiaiból nem. Azt tisztán látjuk, hogy történelméből kifolyólag, a zsidóságra több nagy kultúra is hatást gyakorolt, melyeknek nyomait véljük felfedezni a keresztség és bemerítés bizonyos gyakorlataiban és azok fejlődésében.
This volume contains selected papers from the broader field of History of Christian Doctrines, and more specifically from Patristics and Reformation studies, but also from the border between them. Most of them were written in the academic year 2014-2015, during my MA studies in the field of Patristics at the Theological University of the (vrijgemaakt) Reformed Churches in the Netherlands, in Kampen. The main topic of the MA programme was the Baptism in the Early Church, therefore the most of these papers presents various aspects of this question.
Pages
