A teológia igényes műveléséhez és a hivatásos igehirdetői szolgálat végzéséhez mindig is hozzátartozott a bibliai nyelvek ismerete. A görög nyelvtudománynak az az ága, amely elfogulatlanul igyekezett tanulmányozni az újszövetségi nyelv önálló sajátosságait világossá tette, hogy a bibliai görögöt nem lehet kiszakítani abból a nyelvi, irodalmi és szellemi háttérből, illetve történelmi talajból, amelyben kifejlődött, és hogy az Újszövetség nyelvezete és szókincse éppen az által válik jobban érthetővé, hogy azt nem csak a héber és ószövetségi hatások felől közelítjük meg, hanem a hellenista kor népnyelve, a koiné dialektus felől is. Ez az újszövetségi görög nyelvtan ebben a szemléletben igyekszik segítséget nyújtani mindazoknak, akik a bibliai görög nyelv megismerésére vállalkoznak.