Az Újszövetségi tanulmányok (1969-2004) című kötet után Geréb Zsolt egy újabb kiadványt állított össze, melybe azokat a teológiai dolgozatokat gyűjtötte egybe, melyeket tanári szolgálata harmadik évtizedében, illetve nyugdíjba vonulása után írt.
Adorjáni Zoltán
Bérc, amelyet a felkelő Nap világít meg, hogy aztán fellegekbe burkolózzék. Ilyennek láttam Tőkés István professzor urat az 1970-es években, amikor másodéves teológusdiákként én is hallgatni kezdtem újszövetségi előadásait.
Megemlékezés a 2016. jan. 15-én elhunyt Tőkés István professzorra
Napról napra döntéseket hozunk. Nem tudom, hogy készült-e valaha felmérés arról, hogy egy normálisan lepörgő nap folyamán hány száz vagy ezer olyan helyzetben kell döntenünk, amelyet talán nem is tudatosítunk, és szinte-szinte automatikusan tesszük ezt, mert különösebben nem befolyásolja sorsunk alakulását.
A Bibliának számos igevers-részlete lett szállóigévé köznyelvünkben, mindennapi beszédünkben, és adott helyzetben szinte automatikusan idézünk ezeket, mert a lehető legközérthetőbb módon summázzák egy általános tapasztalatunkat vagy életérzésünket. Ezek közül talán az egyik leggyakoribb az a két, fájdalmasan hangzó szó, amelyet a harmincnyolc éve bénaságban szenvedő ember válaszol Jézus kérdésére: nincs emberem.
Pages
