A kötet Dávid László tudományos munkásságának termését helyezi az egyháztörténészek és a művészettörténészek asztalára/mérlegére. Ez a néhány tanulmány jelenti Dávid László egyháztörténeti és művészettörténészi munkásságának eddig megszületett termékeit, amelyek között sok mindent találhat az olvasó olvasásra érdemesnek. Amennyiben a cikkek dátumát figyeljük, megnyugvással nyugtázhatjuk azt is, hogy a nyugdíjas éveit tevékenyen töltötte: előadásokat vállalt, ismeretterjesztő cikkeket közölt, könyvismertetéseket írt, szaktanulmányokat készített.

A kolozsvári Református Teológia Protestáns Egyháztörténeti Tanszéke a 90-es évek közepétől szemináriumot indított azzal a céllal, hogy egyrészt tanulmányozza a reformátori iratokat, másrészt felkutassa az évek-évszázadok során született és egyelőre még kiadatlan egyháztörténeti örökséget. Sok érdekes és értékes kézirat került elő, amelyek mind hasznos adalékokat szolgáltatnak az Erdélyi Református Egyház több évszázados múltjához. Érdeklődésük homlokterében nemcsak a több évszázados iratok álltak. A kutatócsoport szívesen elidőzött a református egyház 20.

Sokszor kérdeztem: Miért kell ezt a megaláztatást, ezt a szégyent, ezt a csapást hordoznom? Sokszor egyenesen dühös tekintettel kísértem azoknak sorsát, akik ilyen próbák nélkül, boldogan, zavartalanul éltek. De bárki helyébe is képzeltem magamat, be kellett vallanom, hogy Isten mégiscsak olyan sorsot rendelt nekem, amelyet mégsem cserélnék el senkiével. Ha a küzdelmek alatt nem is, később mindig megláthattam, hogy Isten vezette át a bajokon. A kísértések szédítő ösvényein vagy szakadékai felett is Isten óvott, egyébként a bűnök mélységébe szédültem volna.