A kurzus célja: megismerni azokat a sajátos exegetikai kérdéséket, amelyek az újszövetségi levélirodalom elemzésekor merülnek fel. Az újszövetségi levélirodalomban nem ritkák a himnikus jellegű liturgikus szövegrészletek. Ezeknek sajátos szókincse és verses formája van különféle stílusalakzatokkal; tartalmukat jól elkülöníthető gondolategységekre lehet tagolni, amelyek az üdvtörténet vagy üdvrend mozzanatait ragadják meg, s így egy-egy igehirdetés textusaként is elkülöníthetők.
Adorjáni Zoltán
Ez az írás egy előadás szerkesztett változata, és Nagy Sándor hódításait, a Ptolemaida és Szeleukida királyok uralmának palesztinai eseményeit vázolja fel, és azt szemlélteti a Makkabeusok első könyve alapján, hogy miképpen újult meg és erősödött meg a tipologikus írásmagyarázat a Kr. e. 2. század folyamán.
A könyv visszatekintés a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben eltöltött tízéves rektori szolgálatomra a 2006–2016 közötti években. Ennek a mozgalmas, küzdelmes, sok változást hozó időszaknak a legtalálóbb összefoglalását egyetlen szóba kívántam sűríteni: megújulás.
Ezek a hitvalló és fogadalmi szavak a Sikemben tartott törzsi nagygyűlésen hangzottak el Izráel népének ajkáról. Amikor Józsué összegyűjtötte a Kánaánt immár elfoglalt törzsek vénjeit, családfőit, bíróit és elöljáróit, beszédet intézett hozzájuk. De nem úgy vázolta fel Izráel történetét – Ábrahámtól az vörös-tengeri szabadulásig, a pusztai vándorlástól Kánaán elfoglalásáig –, hogy az Úr, Izráel Istene vezette Ábrahámot és utódait, illetve az Egyiptomból kiszabadult népet, és adott lakó földet nekik.
Pages
