A tervezett előadás célkitűzése filológiai és tudományelméleti alapon megvizsgálni a dogma szó szementikai mezejét, és az így nyert eredmények alapján tágabb összefüggésrendszerben szemléltetni a dogmatörténet és a dogmatika viszonyát. Vizsgálatunk során arra összpontosítunk, hogy felmutassuk: a rendszeres teológiának eme két ága (a szemantikai mező által meghatározott természetéből adódóan) hogyan mutat egy zárt, vagy bezáródófélben lévő földi rendszer felől az istenismeret végtelenül nyitott világa felé.
Papp György
Papp György (1983, Beszterce/Bethlen), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, ahol héber és görög nyelvet, valamint óegyházi dogmatörténetet tanít. Kutatási területét a Szentírás különböző nyelvi és történeti, illetve a korai keresztyén dogmatörténet teológiai és írásmagyarázati kérdései határozzák meg.
A tervezett előadás elsősorban egy áttekintés kíván lenni, amely bemutatja, hogyan tekintettek a betegség fogalmára (azaz mennyire mitikusan) az ókori Közel-Kelet (és benne a Biblia) világában, majd megnézzük, hogyan tükrözik ezt a viszonyulást a betegségek megjelölésére használt fogalmak. végül pedig a Biblia és az ókori Közel-Kelet irodalmából vett néhány példán keresztül szemléltetjük, hogyan ötvöződik a mítosz és tudomány a betegség kezelésében.
The conferences aim to form of a group of scholars preparing the Hungarian translation of the Septuagint and publish conference materials on Septuagint-research.
A tervezett előadásban főként elsődleges források alapján kívánom bemutatni azokat az „elvárásokat”, amelyeket a reformáció első nemzedékének vezető teológusai támasztottak a lelkipásztor-jelöltekkel szemben. Az előadásban ismertetett szövegek elemzése során a következő szempontokra igyekszem összpontosítani: a) milyen érvekkel alapozzák meg a felsorolt elvárásokat; b) utalnak-e valamilyen módon a személy és a szerep konfliktusára; c) személyes aspektus (az elemzett szerzők műveiben vannak-e olyan közvetett utalások, amelyek saját, ezzel kapcsolatos belső vívódásaikra derítenek fényt).
Az előadás célkitűzése egy virtuális arcképcsarnok fölvonultatása a hallgatók előtt, amelynek során – remélhetőleg – kevésbé ismert, de teológiai szempontból jelenős írók lelkipásztori és emberi habitusa közelebb kerül a mai kor emberéhez. Mivel a címben meghatározott kor keresztyén írói tollából nem maradtak reánk önéletírás-jellegű művek, mindössze két forrásra támaszkodhatunk: egyfelől a saját írásaikban elszórtan jelentkező indirekt utalásokra, másfelől pedig a kortársak műveiben fennmaradt vallomásokra.