Akik valamilyen segítő hivatást választanak, különféle motivációk alapján döntenek úgy, hogy életüket a másik ember szolgálatának szentelik. A „hivatásszemélyiség” Bagdy E. megfogalmazásában (1996): eleve elrendeltség, feltétlen szükségszerűség.
Hogyan választunk segítői hivatást, és miért pont azt? Áttekintjük a segítő kapcsolat legfontosabb vonatkozásait, etikai elveit, majd megvizsgáljuk azokat a jellemvonásokat, teológiai és társadalomtudományos szemléleteket, amelyek hozzásegítenek ezeknek az elveknek a gyakorlat során való „betartásához”.