Noul Testament - Exegeză
A béna meggyógyításáról szóló márki beszámoló az evangélium második fejezetének az elején több szempontból is figyelemreméltó híradás a Jézus galileai munkásságáról. A szövegegység jó néhány tartalmi elemmel bővül a megelőző részegységekhez képest, amelyek közül a legfeltűnőbb, hogy egy beteg ember egészségének a helyreállítása a Jézus bűnbocsátó hatalmának látványos bizonyítékává válik.
A béna meggyógyításáról szóló márki beszámoló az evangélium második fejezetének az elején több szempontból is figyelemreméltó híradás a Jézus galileai munkásságáról. A szövegegység jó néhány tartalmi elemmel bővül a megelőző részegységekhez képest, amelyek közül a legfeltűnőbb, hogy egy beteg ember egészségének a helyreállítása a Jézus bűnbocsátó hatalmának látványos bizonyítékává válik.
Az ókori szövegek tudományos magyarázata, exegézise számos holt nyelv ismeretét, a vonatkozó kortörténeti háttér beható átlátását és az elemzett szöveg más szövegekkel való irodalmi kapcsolatainak felismerését feltételezi. Ez nem egyszerű feladat az a modern olvasó számára. Az első lépés az akkor és ott üzenetének, azaz az elsődleges címzetteknek szóló mondanivaló lehető legtényszerűbb feltárása és megfogalmazása.
Vajon milyen háttere van a Lukács evangéliuma által lejegyzett születéstörténetnek? Miért fontos Lukács számára Augustus császár uralkodásának megemlítése és az angyali örömhír leírása. Van-e formai kapcsolat az ''evangélium'' és a császárkultuszban használt ''örömüzenet'' között? Mennyire követik, vagy képesek követni a fordítások az angyalkórus Lk 2,14-ben lejegyzett énekének formáját és tartalmát?
A Fil 2,12–13 magyarázata két sajátos értelmezési problémával szembesít: milyen értelemben beszél Pál az üdvösség véghezviteléről a keresztyén ember lehetőségeként, amikor ő azt rend szerint Isten kizárólagos kegyelmi tettének tekinti, és hogyan viszonyítható egymáshoz az isteni és emberi munkavégzés a végső üdvösségre nézve úgy, hogy a kettő el ne nyomja egymást, az emberi cselekvés pedig ne váljon az isteni üdvmunka feltételévé. A szakasz kontextusbeli helye alapján felismerhető, hogy a Krisztus-himnusz és az intelmi egység között szoros összefüggés van.
A Fil 2,12–13 magyarázata két sajátos értelmezési problémával szembesít: milyen értelemben beszél Pál az üdvösség véghezviteléről a keresztyén ember lehetőségeként, amikor ő azt rend szerint Isten kizárólagos kegyelmi tettének tekinti, és hogyan viszonyítható egymáshoz az isteni és emberi munkavégzés a végső üdvösségre nézve úgy, hogy a kettő el ne nyomja egymást, az emberi cselekvés pedig ne váljon az isteni üdvmunka feltételévé. A szakasz kontextusbeli helye alapján felismerhető, hogy a Krisztus-himnusz és az intelmi egység között szoros összefüggés van.