The strange pericope of Ex 4:24–26 is discussed in numerous studies, mainly from the perspective of religious history or rhetorical criticism. Building on the results of previous research, this study confirms earlier suggestions that this passage cannot be connected well with its direct context, specifically with the larger call narrative of Ex 3:1–4:18, or with the smaller preceding unit in vv. 20–23. The observations regarding rhetorical and logical problems around Ex 4:19.24–27 are corroborated by independent text-historical arguments, derived mainly from the Old Greek version.
Csaba Balogh
The question of the relationship between religion and violence is a frequent topic in contemporary discourse. The problem has been particularly heightened in the wake of the attacks of 11 September 2001. It is no coincidence that the relationship between religion and violence focuses above all on the relationship between Islam and violence.
Some of the aspects of this image have long been stumbling blocks among the readers of this library of sacred texts, both outside and inside the church. Three short examples may suffice:
A vallás és erőszak kapcsolatának kérdése a kortárs diskurzus gyakori témája. A probléma különösképpen a 2001. szeptember 11 támadások kapcsán erősödött fel. Nem véletlen, hogy a vallás és erőszak kapcsolata mindenekelőtt az iszlám és erőszak kapcsolatára fókuszál.
Nebukadneccar egyik terjedelmesebb felirata a brisai sziklafelirat, az észak-libánoni térségből. A tanulmány ennek a feliratnak az akkád nyelven írt verzióját és annak magyar fordítását tartalmazza, bevezetővel és mindenekelőtt az Ószövetség olvasóit szem előtt tartó jegyzetanyaggal. A brisai felirat egyrészt a babiloni fogság előtti korszak története, másrészt általában a bibliai történetírás és szellemtörténet szempontjából is fontos kordokumentum. A felirat helyenként reflektál az Újbabiloni Birodalom nyugati térséggel kapcsolatos ténykedéseire és politikájára is.
Nebukadneccar egyik terjedelmesebb felirata a brisai sziklafelirat, az észak-libánoni térségből. A tanulmány ennek a feliratnak az akkád nyelven írt verzióját és annak magyar fordítását tartalmazza, bevezetővel és mindenekelőtt az Ószövetség olvasóit szem előtt tartó jegyzetanyaggal. A brisai felirat egyrészt a babiloni fogság előtti korszak története, másrészt általában a bibliai történetírás és szellemtörténet szempontjából is fontos kordokumentum. A felirat helyenként reflektál az Újbabiloni Birodalom nyugati térséggel kapcsolatos ténykedéseire és politikájára is.
Adorjáni Zoltán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet újszövetséges professzora 2021. november 13-án töltötte a 65. életévét. A tiszteletére megjelent könyv 43 szerző tanulmányát tartalmazza. A kötet szerzői több szálon kötődnek az ünnepelthez: jelenlegi kollégák és egykori kollégák, testvérintézmények tanárai, tanítványok, barátok. Az itt megjelenített tanulmányok tartalmilag érintik a biblicum, a rendszeres teológia, a gyakorlati teológia, az egyháztörténet, a művészettörténet és művelődéstörténet területeit.
Egészen hétköznapi kérdést hoz elő a mai ige: a dicsekvés problémáját. Nagyon hozzánőtt ez a mi világunkhoz, jelen van az akadémia világában, a feltuningolt CVk-ben, kimaxolt egyetemi rangsorolásokban. És nyilván messze azon túl is. A modern médiafelületek (Facebook, Instagram) ebből élnek, hogy minden társadalmi rétegben táplálják az önmagunk utáni mérhetetlen éhséget. Nem kielégítik, mert ezt nem lehet kielégíteni.
The erudition, precision and commitment guiding this study is admirable. Nonetheless, while linguistic analysis may entice the reader with the promise of a higher degree of objectivity, preconceptions regarding the base text, its structuring, the construction of reading, and the interpretation of linguistic data involve a fair amount of subjective and debatable factors that confine Systemic Functional Linguistics within the methods to be tamed by responsible scholarship.
Ott vannak a Bibliában azok a próféták és apostolok, akik mindig készséggel rendelkezésre állnak. Mint Ézsaiás, aki még azt sem tudja, hogy mi lenne a nagy küldetés, de már előre jelentkezik: „Uram, itt vagyok. Mondd, mit kell csinálni?” (Ézs 6) Annyira lázba hozta az, amit látott, akit látott, annyira mélyen érinti az Istennel való találkozása, hogy úgy gondolja: mindegy mibe kerül, mit kell majd mondani, én ennek az Úrnak a küldöttje akarok lenni. Vagy ott van András, akinek azt mondja a korábbi mestere, Keresztelő János, hogy „odanézz, András, ő az, akiről beszéltem nektek”.
Pages
