Majd’ két hete az akadémiai istentiszteletek alkalmával e textus alapján hangzott el az igehirdetés. De ne aggódjon senki, nem azt a prédikációt fogom még egyszer elmondani, hanem a készülés alkalmával ki kellett hagynom egy értékes kérdéskört, amit a mai napon szeretnék elétek hozni. Úgyhogy a mai reggelünkön összeszedegetjük azokat az igeforgácsokat, amelyeket akkor és ott a műhelyben hagytam, hogy annak lelkes tüzénél megfőzzük a reggeli kávénkat, és egy üzenettel gazdagodva folytassuk a munkát.
megbékélés
Az életvédelem etikai parancsának az emberi létezés minden szintjére ki kell terjednie. A környezetvédelem és a bioetika a humán egzisztencia alapvető biológiai
feltételeinek a megőrzéséért harcol. Az ember azonban az a lény, aki több mint az őt hordozó természeti környezet és biológiai tenyésztalaj. Az élet ezen alapvető
feltételeire vonatkozó kérdések mellett ugyanilyen nyomatékkal kell az e keretekk özött kibontakozó élet emberi minőségére is rákérdeznie. Ily módon az ember
A Róm 5,1-11 sajátos szerkeztésű: a szakaszzáró 11. verstől újra lehet olvasni az egész szakaszt, hiszen a 11. verssel végződő okfejtés az 1. vers megalapozása. Istennek Krisztus halálában kinyilvánított szeretete gerjeszti fel a hitet (a Szentlélek által), mely a megigazítás, vagyia a keresztyének új életének különös pillanata. Ahogy a Krisztus haláláról szóló megbékéltető bizonyságtétel áll a keresztyén élet kezdetén a megigazulás megalapozójaként, úgy Isten ezt az új életet a Krisztus életébe oltva tartja fent.
Az alábbi dolgozat a francia filozófus Pardonner? című, 1971-ben publikált szövegét elemzi, amely bizonyos értelemben ellentéte a szerző korábbi megnyilatkozásának. Megelőző munkája, a Le pardon (1967) nyugodt kijelentőmódjával szemben a Pardonner? mintha kérdésessé tenné az előző álláspontját.
Tekintettel arra, hogy napjainkban az emlékezéseknek és a múlt értelmezésének konjunktúrája van, és hogy a közéletet mélyen megosztja emlékezetkultúra és emlékezetpolitika gyakorlata, tanácsokozásunk célkitűzése egyrészt a zsidó-keresztyén hagyomány és teológiai örökség sajátos szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára, másrészt ezeknek a szempontoknak a tudományos párbeszédbe való bekapcsolása, az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága tudományos konferenciát szervez Emlékezés−Megbékélés−Megújulás címen. A tudományos tanácskozás apropóját néhány évforduló szolgáltatja: az első világháború kitörésének 100.
