Kecskeméthy István (1864-1938) bibliatudós, teológiai professzor élete a Szentírás-fordítás jegyében telt el. Huszonhat évesen publikálja bibliafordításának első könyvét, az Énekek énekét, 1935-ben látja el kézjegyével az utolsó tisztázatot. A nagyalakú, gyönyörű rajzolatú betűkkel létrejött kézirat fennmaradása igazi csoda, a második világháborút követően folyamatosan rejtegetni kellett, mialatt a létező fordítás legendáriuma egyre gazdagodott. Az Erdélybe 1895-ben áttelepült és 1918 után a választott hazát változatlanul otthonának tekintő fordító egyetlen pillanatra sem választotta el saját életét a Szentírástól. Örökösök nélkül távozott el az örökkévalóságba, ránk, az olvasókra bízva nagy értékű örökségét.

Kecskeméthy a Római levél 1,9-ig fordította le a Bibliát. Az újszövetségi részt az általa revideált Károli-fordítással egészítettük ki (Skót Nemzeti Biblia-Társulat kiadása, Budapest, 1931). Az itt előforduló neveket a fenti elveknek megfelelően javítottuk, azoknak az ószövetségi neveknek a kivételével, amelyekben Kecskeméthy a hangzás szerinti átírás mellett döntött (pl. Jesaja helyett Ézsaiás szerepel az Újszövetség kiegészített részében).