Leírás
Visky Sándor Béla
Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III. századi apologéták hitvédő írásaikban messzemenően használták a görög filozófia fogalmait, és meggyőző érvekkel igyekeztek kimutatni a korabeli pogány vallásosság tarthatatlanságát.
Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia.
Szerelem és ármány, sokistenhit és egyistenhit, egyiptomi és zsidó találkozik ebben a különös, kevert műfajú műben, mely tárgyát a Bibliából, tulajdonképpen annak egyetlen mondatából veszi, s az ókori görög regények számos elemével dúsítva színezi feszült légkörű elbeszéléssé. Bolyki János a mű első magyar fordítását végezte el görögből.
Szerelem és ármány, sokistenhit és egyistenhit, egyiptomi és zsidó találkozik ebben a különös, kevert műfajú műben, mely tárgyát a Bibliából, tulajdonképpen annak egyetlen mondatából veszi, s az ókori görög regények számos elemével dúsítva színezi feszült légkörű elbeszéléssé. Bolyki János a mű első magyar fordítását végezte el görögből.
„Abban a reményben írtam ezt a könyvet, hogy segít majd megérteni néhányat azokból a legfontosabb témákból, amelyek az Isten és a tudomány viszonyát taglaló mai viták mögött húzódnak. Ahol csak lehetett, megpróbáltam mellőzni a szakkifejezéseket, és a logikus érvelésre helyeztem a hangsúlyt” – írja az Isten és Stephen Hawking című könyve bevezetőjében John C. Lennox.
„Abban a reményben írtam ezt a könyvet, hogy segít majd megérteni néhányat azokból a legfontosabb témákból, amelyek az Isten és a tudomány viszonyát taglaló mai viták mögött húzódnak. Ahol csak lehetett, megpróbáltam mellőzni a szakkifejezéseket, és a logikus érvelésre helyeztem a hangsúlyt” – írja az Isten és Stephen Hawking című könyve bevezetőjében John C. Lennox.
Tekintettel arra, hogy napjainkban az emlékezéseknek és a múlt értelmezésének konjunktúrája van, és hogy a közéletet mélyen megosztja emlékezetkultúra és emlékezetpolitika gyakorlata, tanácsokozásunk célkitűzése egyrészt a zsidó-keresztyén hagyomány és teológiai örökség sajátos szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára, másrészt ezeknek a szempontoknak a tudományos párbeszédbe való bekapcsolása, az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében.
Pages
