Az egyházban ma is intenzíven jelentkező identitáskérdés része annak a válaszkeresésnek, mely össztársadalmi szinten érzékelhető. Egyház és világ kapcsolatának kérdése már az ősegyháztól kezdődően központi kérdése volt a teológiának, de annyira hangsúlyos, mint a huszonegyedik században csak az ősegyház idején volt. A keresztyénség kezdetén eltűnt az emberek körülmetéltre és körülmetéletlenre, görögre és barbárra való felosztása, de megjelent a missziós szempontból elengedhetetlen hívők és hitetlenek, egyház és nem egyház közötti különbségtétel.
Simon János
Simon János (Kolozsvár, 1982) a kolozsvári Bulgária-telep református gyülekezetének lelkésze, a BBTE doktorandusza, a KPTI óraadó tanára. Teológiai tanulmányait ebben az intézetben végezte, a SRTA keretében börtönlelkészi oklevelet szerzett, Hollandiában folytatott tanulmányokat (Kampen, Leiden, Amsterdam, Groeningen). Egyházjogi ismereteit a BBTE jogi karának hallgatójaként bővítette. Doktori kutatásában az emberi megbocsátás és exoneráció kérdéskörét vizsgálja.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679-es rendeletét GDPR-ként ismerjünk. Ennek előzménye egy hosszú vita, amiben többek között az volt a kérdés, hogy a személyes adatok meddig őrizhetőek meg. A társadalmi vita során a múlt rögzülése ellen emeltek szót sokan, mivel mindenkinek joga lehet, és joga van a változáshoz. Ha az emberi kapcsolatokban a múlt rossz tapasztalata felülírható megbocsátással, mi történjék a digitális térben? Mennyiben lehet és szabad a személyt a múltjához láncolni? Maradjon az „online múlt” mindig friss?
Az egyházban ma is intenzíven jelentkező identitáskérdés része annak a válaszkeresésnek, mely össztársadalmi szinten érzékelhető. Egyház és világ kapcsolatának kérdése már az ősegyháztól kezdődően központi kérdése volt a teológiának, de annyira hangsúlyos, mint a huszonegyedik században csak az ősegyház idején volt. A keresztyénség kezdetén eltűnt az emberek körülmetéltre és körülmetéletlenre, görögre és barbárra való felosztása, de megjelent a missziós szempontból elengedhetetlen hívők és hitetlenek, egyház és nem egyház közötti különbségtétel.
Mi mozdítja ki a ma emberét otthonából? Az idegenbe való kimozdulás három formáját vizsgáljuk: a turizmust, a menekültkrízist és a kortárs zarándoklat jelenségét. A turizmus manapság egyre inkább vitatott jelenség. Miközben a globális felmelegedés a természeti környezet beszennyezésének egyik fő forrása, egyre többen élnek vele. A menekült jelenség is többféleképpen értelmezhető. Másként látják Közép-Kelet-Európában és másként Nyugat-Európában. A zarándoklat új formáit egyre többen gyakorolják.
