Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679-es rendeletét GDPR-ként ismerjünk. Ennek előzménye egy hosszú vita, amiben többek között az volt a kérdés, hogy a személyes adatok meddig őrizhetőek meg. A társadalmi vita során a múlt rögzülése ellen emeltek szót sokan, mivel mindenkinek joga lehet, és joga van a változáshoz. Ha az emberi kapcsolatokban a múlt rossz tapasztalata felülírható megbocsátással, mi történjék a digitális térben? Mennyiben lehet és szabad a személyt a múltjához láncolni? Maradjon az „online múlt” mindig friss? És hogyan hat vissza az emberi kapcsolatokra az, ha a múlt egy egyszerű kereséssel bármikor felidézhető? Igaza lehet azoknak, akik úgy látják, hogy a „digitális memória” megakadályozza a személyiség fejlődését, és a kapcsolatok dinamikáját átalakítja?