Két átfogóbb írás után esettanulmányok tárják fel a szentháromságtagadók és a jezsuiták olykor párhuzamos, máskor egymásnak feszülő és drámai konfliktusokban kicsúcsosodó törekvéseit. Az ezekre épülő négy szorosabban véve is irodalomtörténeti dolgozat olyan, a hitviták közegében született, latin és magyar nyelvű szövegek elemzésére vállalkozik, amelyeket a korabeli szabályrendszertől való eltérés s a fikció kivételesen intenzív jelenléte kapcsol össze.