A téma megválasztása korábbi kutatásaim eredményeire (esszénus mozgalom, egyiptomi therapeuták és hatásuk környezetükre) épül és annak folytatása. Ugyanis Jób testamentuma egyiptomi eredetű és több tekintetben mutat hasonlóságot az Alexandria szomszédságában letelepedett esszénus therapeuták gondolkodásmódjával. Róluk Alexandriai Philón írt a De vita contemplativa című művében, amelyet korábban már magyarra fordítottam és kommentáltam (lásd: Alexandriai Philón: De vita contemplativa).
Alexandriai Philón
Míg az elmúlt évtizedekben parttalanra duzzadt az esszénusok qumráni ágának irodalma, addig egyiptomi „rokonaik” kutatása csak szerény lépésekkel haladt előre. Magyar nyelvterületen pedig nem csak a therapeutáknak, hanem a korai zsidóság nagyhatású filozófusának, Philónnak kutatása is gyermekcipőben jár, munkái közül pedig csupán a Mózes élete jelent meg Bollók János fordításában. A könyv tehát hiánypótló. A fordításhoz kapcsolt jegyzetek és elemzések hozzásegítenek ahhoz, hogy a therapeutákat a korai zsidóság és a tágabb interkulturális környezet összefüggéseiben láthassuk.
A doktori értekezés nagyon fontos témában született. A hellenista, illetve római kori zsidó szellemi irányzatok közül a therapeuták mindez ideig szinte egyáltalán nem vagy csak marginális figyelmet kaptak. Az elmúlt 30 évben két komolyabb disszertációt szenteltek nekik, egyet Párizsban (1977), egyet a lengyelországi Rzeszów-ban (1998). Magyarországon pedig nem csak a terapeutáknak, hanem a korai zsidóság nagyhatású filozófusának, Philónnak a kutatása is gyermekcipőben jár.
Oldalak
