A vizsgaidőszak az, amin jó túlleni. Hogy miért? Mert benne lenni kicsit olyan, mintha egy edző nélküli edzőtáborban szeretnénk izmosodni. A vizsgák időpontján kívül nincs más megkötöttség, mindenki maga dönti el mikor tanul, alszik, lazít…

Megkérdeztük a diákokat, hogyan élték meg a 2026-os téli szessziót, ami már január 5-én, kevéssel az újév ünneplése után elkezdődött.

Felütésképpen a hallgatók egyetlen szóban kellett összefoglalják szessziós érzéseiket, tapasztalataikat. Leggyakrabban a „bizonytalanság” jelent meg. Ezt olyan kifejezések követték, mint a félelem, küzdelmes, kiégés, rohanás vagy intenzív. Ezek a szavak jól tükrözik azt a mentális és érzelmi terhelést, amelyet a vizsgaidőszak jelent a különböző évfolyamokon tanuló hallgatók számára.

A diákok tanulási módszerei igencsak szerteágazóak. Az active recall-tól a pomodoron át, a sétálva, hangosan, rajzolva tanulásig mindent bevetettek. Egyedül, közösen, egymást kérdezgetve, az ismétlésről sem megfeledkezve igyekeztek elsajátítani az anyagot.

Érdekes eredmény született a vizsgáztatási módszerek kedveltségi szintjét illetően, ti. a legtöbben a szóbeli mellett tették le a voksukat (majdnem 77%), némelyek az írásbelit preferálták, a feleletválasztósat viszont senki sem jelölte meg.

A legnagyobb nehézséget a folyamatos teljesítménykényszer, s a folyamatosan apadó fizikai és lelki tartalékok okozták. Mivel minden napot ki kellett használni a tanulásra, kevesebb idő maradt a pihenésre, alvásra, társasági életre, sok esetben teljesen felborult a diákok bioritmusa is. Elég sok írásbeli vizsga is volt, amelyeknek az eredményére (túl) sokat kellet várniuk, s a visszajelzés hiánya a motiváció csökkenéséhez is hozzájárult.

A legnagyobb siker címszó alatt a sikeres vizsgák, a jó vagy átmenő eredmények, a pozitív szóbeli vizsgaélmények, Isten áldása szerepelt.

A legnagyobb örömöt az jelentette, ha jutott idő beszélgetésre, mozira, lelki feltöltődésre is, illetve a jó eredmények okozta öröm is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megújuljanak erőtartalékjaik.

S hogy milyen következtetéseket vonnának le a diákok a jövőre nézve?

1. Hamarabb, lehetőleg év elején elkérni a tanártól a könyvészetet.
2. A vizsgarendet alaposabban át kell gondolni.
3. Már év közben el kell kezdeni készülni.
4. Több időt szánni: Istenre, közösségre, tanulásra, alvásra.
5. Egészséges bioritmus fenntartása.

Ha te állíthatnád össze az éves tanrendet, hogyan épülne fel egy tanév?

1. Lenne egy teljes pótszessziós hét.
2. A kollokviumi hetet januárra tenném.
3. Több vakációt iktatnék be, mert teológusként az ünnepek körüli vakációk alatt nem tudom kipihenni magam.
4. Megtartanám a 4+1 napos beosztást, mert a szabad péntek-szombatot ki tudtam használni töltődésre, pihenésre, elmélyültebb tanulásra, dolgozatírásra.
5. Moduláris tanrendet vezetnék be, illetve interaktív tanítási módszereket alkalmaznék. A „tanár beszél, mi hallgatunk” már nem működik a mi generációnknál.