Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér a föld az éggel. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik?

Blaise Pascal, 17. századi francia gondolkodó személyében rendkívül eredeti módon ötvöződik az újkori természettudományos szemléletmód a hagyományos értelemben vett keresztyén, biblikus hittel. Tudományos hírneve már széles körben ismert, amikor 1654-ben, harmincegy éves korában megrendítő megtérés-tapasztalatban van része, amit a Mémorial szaggatott soraiban rögzít. A közvélemény ezt az eseményt tekinti élete fordulópontjának. Életrajzírói azonban ezt többnyire Pascal második megtéréseként említik, amit nyolc évvel korábban megelőz egy első.

Baptism and Lord’s Supper are the oldest and most fundamental practices of the Christian Church. From the outset, the covenant has been very important for the foundations of the practice of child baptism. Today, the practice of baptizing children is called into question, because as autonomous individuals they do not have the opportunity to make their own decisions. What does this mean for the perception of baptism and the theology of baptism at a time when autonomy of the subject is paramount and the notion that one is part of a community plays much less of a role? Another question, which is being discussed to this day, is what happens when one is baptized. How is salvation mediated in the ritual? On the basis of central texts, a cross-section of the Reformed theology will be offered over the centuries.