Id. Hegyi István (1914-2004) nagyenyedi diák volt 1928-1932 között, majd a kolozsvári Teológia elvégzése után, 1936-37-ben újból Nagyenyeden és Csombordon tanult az abban az évben bevezetett V. évfolyam hallgatójaként. 1940-44 között a Dél-Erdélyben maradt Petek lelkipásztoraként intenzív kapcsolatot ápolt a szellemi központnak tartott Nagyenyeddel. Diákként részt vett a Dimitrie Gusti-féle falukutatásban, a krajovai misszióban, IKE-utazótitkárként sok gyülekezetben megfordult, élete végéig hűségesen ápolta az egykori Alma Materrel való kapcsolatot.
3. szekció
Előadásomban a két világháború közötti szlovenszkói református egyház koedukált tanítóképző történetét szeretném bemutatni. A tanítóképző felállítását már az 1920-as évek elején tervbe vették, de csak 15 évvel később sikerült megvalósítani. Annak ellenére, hogy az 1935-ben megnyílt tanítóképzőből csupán két évfolyamnyi új tanerő került ki, szerepe nem elhanyagolható a szlovákiai magyar tanítóképzés történetében.
Idén májusban 100 éve annak, hogy elfogadták a Trianon utáni első felvidéki magyar tanító egyesület alapszabályát, ugyanúgy, ahogy a szlovenszkói református keresztyén egyház is ezekben az időkben kezdte megszervezni magát. A tanítói egyesület nevezhető tulajdonképpen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, míg az egyházkerületekbe szerveződő reformátusság a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elődjének tekinthető. Nem véletlen a párhuzamos említése, hiszen a tanítói egyesület és annak lapjának kormányát is felvidéki reformátusok tartották kézben.
1918. november 15-én a magyar egyházak vezetői egyetemi tanárokkal együtt értekezletet tartottak Kolozsváron, ahol annak az egyházi és oktatási együttműködésnek az alapját fektették le, amely mozgatórugója volt az impériumváltás alatti és az azt követő időszak erdélyi magyar társadalomszervezésének. Ez leginkább az oktatás terén bontakozott ki. 1919 májusában a Ferencz József Tudományegyetem kolozsvári működése megszűnt.
Indítékok, peranyagok, bemutatása
A Komáromi Református Egyházmegye Könyvtárának története szorosan összefonódott a Komáromi Református Egyház Főiskolai Könyvtárának történetével, mely a Pápai Református Kollégium Könyvtára mellett a XVIII-XIX. században a Dunántúli Református Egyházkerület meghatározó gyűjteménye volt. Az I. világháború következményei, az impériumváltás a könyvtár sorsát is megpecsételték.
Oldalak
