A héber nyelv és kifejezési mód különössége minden európai számára szembeötlő, aki héberül olvassa az Ószövetséget... Az izráelita-zsidó és a görög-hellenista gondolkodásmód formális és tartalmi viszonyának kérdése azonban attól kezdve vált életfontosságúvá az egyház számára - s azóta igényel beható teológiai elemzést -, mióta A. Harnack kimutatta, hogy milyen nagy hatást gyakorolt az ókeresztyén egyház tanfejlődésére a görög gondolkodásmód és szellemi élet, és arra a megállapításra jutott, hogy maga az evangélium is hellenizálódott, illetve, hogy a dogma az evangélium talaján álló görög gondolkodás produktuma... Mindez azt eredményezte, hogy hol az egyik, hol a másik teológus figyelme fordult az izráelita-zsidó és a görög gondolati formák viszonyának sajátosságai felé, és járt utána részletesebben is a kérdésnek. Mégis, hosszabb időt igényelt, hogy általánosan ismertté legyen ennek a viszonynak a jelentősége a keresztyénség értelmezése szempontjából, s annak megítélése sem vált egységessé a különbözőség fontosságának felismerését követően.