Több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát a világban a béranyaipar. Hogyan illeszthető egy ilyen szenvtelen közgazdasági megállapítás a megszülető emberi élet misztériumához? Az alábbiakban röviden ismertetem a béranyaság jelenségét, valamint az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat, ennek romániai jogállását és gyakorlatát más országok szabályozásának kontextusában, végül pedig néhány etikai szempontot fogalmazok meg a problémaegyüttesre nézve.
Visky Sándor Béla
“The gospel is the greatest of all stories” (201) – this is the conviction that permeates the latest book signed by Matthew W. Bates.
https://brill.com/view/journals/jrt/13/2/article-p193_19.xml
This paper introduces the subject with a scriptural approach, then explores it on the following three levels. Lies in our relationship with God is seen as a sign of mistrust towards him. Lies in the relationship with the other suspends the autonomy of one’s fellow human beings, deny their personal existence and cancels the relationship of trust with them. How can a person lie to himself/herself ? The relationship between lying and identity is conceived as self-deception, loss of freedom and openness.
This paper introduces the subject with a scriptural approach, then explores it on the following three levels. Lies in our relationship with God is seen as a sign of mistrust towards him. Lies in the relationship with the other suspends the autonomy of one’s fellow human beings, deny their personal existence and cancels the relationship of trust with them. How can a person lie to himself/herself ? The relationship between lying and identity is conceived as self-deception, loss of freedom and openness.
Jézus beszéde nem üres utópia, hanem cselekvő erő. A tekintélyes kortárs gondolkodó ennek a felismerésnek a horizontján értelmezi az evangéliumi példázatokat – egyszerre szöveghű és eredeti módon. Magyarázatában a szívbe oltott értelem, az elháríthatatlan elköteleződés, a hallott Igének megfelelő cselekvés, az ideologikus gondolkodás lebontása éppen azt a belső teret hódítja vissza számunkra, „amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a világon kívül leljünk újra otthonra.”
Jézus beszéde nem üres utópia, hanem cselekvő erő. A tekintélyes kortárs gondolkodó ennek a felismerésnek a horizontján értelmezi az evangéliumi példázatokat – egyszerre szöveghű és eredeti módon. Magyarázatában a szívbe oltott értelem, az elháríthatatlan elköteleződés, a hallott Igének megfelelő cselekvés, az ideologikus gondolkodás lebontása éppen azt a belső teret hódítja vissza számunkra, „amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a világon kívül leljünk újra otthonra.”
Biztos-e, hogy Isten mindig a bennünket legégetőbben foglalkoztató kérdésekről akar velünk társalogni? Jóbot szenvedései poklában a legkevésbé sem érdekelte
sem a fiastyúk az égen, sem az a fura strucc, sem a víziló csodás páncélzata – Isten
mégis furcsamód ezekről beszél neki ahelyett, hogy a nagy miértjeire válaszolna...
Lehet-e köze a XX. század második felében a Sorbonne morálfilozófusának a reformáció egyik szellemi atyjához, Kálvinhoz? Földrajzilag mindenképpen, hisz volt úgy, hogy ugyanazokat az utcákat rótták, és az sem mellékes, hogy egy nyelvet beszéltek – mindezt persze négyszáz esztendő távlatában.
Lehet-e köze a XX. század második felében a Sorbonne morálfilozófusának a reformáció egyik szellemi atyjához, Kálvinhoz? Földrajzilag mindenképpen, hisz volt úgy, hogy ugyanazokat az utcákat rótták, és az sem mellékes, hogy egy nyelvet beszéltek – mindezt persze négyszáz esztendő távlatában.
Pages
