A mohácsi csata 500. évfordulójára emlékezve a 2026-os Károli Fórum olyan történelmi fordulópontra irányítja a figyelmet, amely nem csupán a középkori Magyar Királyság katonai és politikai összeomlását hozta magával, hanem alapvetően átrendezte Közép- és Középkelet-Európa kulturális, társadalmi és vallási viszonyait is. A mohácsi vereséget követően a térség három, egymástól elkülönülő politikai egységre tagolódott: a Habsburg uralom alá került Magyarországra, az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került hódoltsági területekre, valamint az Erdélyi Fejedelemségre. Mindez egyidejűleg a szomszédos régiók átalakulásával is együtt járt, és a kialakuló Habsburg–oszmán határövezetben a Horvát Királyság felosztásához is vezetett.

Ezek az átalakulások kifejezetten nyelvi, felekezeti és jogi szempontból tagolt társadalmi közegben mentek végbe. Szláv, magyar, román és német népesség, más csoportokkal együtt, egyaránt lakta a térséget Mohács előtt és után; demográfiai arányaikat, jogi helyzetüket és felekezeti hovatartozásukat azonban a háborúk, a migráció és a birodalmi kormányzás mélyrehatóan átalakították. Az oszmán uralomnak a térség nagy részéről a 17. század végén és a 18. század elején bekövetkező fokozatos visszaszorulását és felszámolását követően a kiterjedt betelepítési folyamatok tovább erősítették az etnikai és felekezeti sokszínűséget, mivel új népességcsoportok jelentek meg a fennmaradt helyi közösségek mellett. Az így létrejövő népi és vallási mozaik a posztoszmán határvidékek egyik meghatározó jellegzetességévé vált.

Ebben a töredezett és folyamatosan változó politikai környezetben a reformáció tanai rendkívüli gyorsasággal terjedtek, és szorosan összefonódtak az adott régiók etnikai összetételével, társadalmi struktúráival, politikai érdekeivel és kulturális hagyományaival. A katolikus, protestáns (lutheránus, református, unitárius), különböző ortodox, valamint az iszlám és más hagyományokhoz tartozó irányzatok egymás mellettisége nem csupán konfliktusok forrása volt, hanem számos esetben a mindennapi gyakorlatok szintjén kialakult együttélési stratégiákhoz, pragmatikus kompromisszumokhoz és sajátos vallási-szociális érintkezési formákhoz is vezetett.

A 2026-os Károli Fórum célja annak feltárása, hogy a mohácsi események, valamint az oszmán hódítás és visszaszorulás hosszú távú hatásai miként járultak hozzá a vallási, etnikai és kulturális sokszínűség kialakulásához, átalakulásához és tartós fennmaradásához Közép- és Középkelet-Európában, egyaránt vizsgálva e folyamatokat történeti valóságként és a kulturális emlékezet maradandó elemeiként.