Tétel: bár az erdélyi református egyház 17–18. századi zsinatai soha sem jelentették ki, hogy a Második Helvét Hitvallás az egyház hivatalos hitvallása, ez mégis az egyház alapvető hitvallási iratává lett. Ami a Második Helvét Hitvallás erdélyi megjelenését és elfogadását illeti, a Tiszántúli Egyház előnyben van Erdélyhez képest, mert ők biztosra állíthatják, hogy egyházuk 1567-ben hivatalos hitvallássá tette ezt az iratot. Tekintettel arra, hogy ezen a zsinaton Magyarország más egyháztesteinek a képviselői is jelen voltak, hatása nem szűkíthető csak a Tiszántúlra, hiszen a küldöttek közvetítésével más egyháztestekhez is eljutott (Partium, Tiszáninnen, Dunamellék stb.). Igaz ugyan, hogy az erdélyi református egyház hivatalos küldöttei nem voltak ott a zsinaton, de Meliusz állandó erdélyi jelenléte szinte biztosíték arra nézve, hogy a Hitvallás tanítása, közvetve bár, de eljutott Erdélybe is. Az előadásban igyekszünk a címben megszabott határok között maradni és csak azokat az adatokat dolgoztuk fel, amelyeket a 17–18. századi erdélyi zsinatok végzéseiben találtunk a Második Helvét Hitvallásról. Forrásunk tehát csak a zsinati végzések, illetve a zsinatokkal kapcsolatos egyéb iratok gyűjteménye, amelyet a Pokoly Társaság néhány tagja gyűjtött össze évtizedes munkával és tett közzé a közelmúltban.