A felvilágosodás jegyeit magán hordozó, annak racionalizmusából kifejlődő liberális teológia meghatározta a 19. századi erdélyi református egyház gondolkodásmódját. Ennek az irányzatnak egyik fő jellemzője volt a hitvallások, illetve dogmatikai tételek megkérdőjelezése, végső soron pedig azoknak kiszorítása az egyházi életből. Noha számos erdélyi liberális teológus erőteljesen hangsúlyozta a dogmatikai tantételek elavúltságát, ennek ellenére az erdélyi református egyház nem számolt le velük teljesen, csupán átértelmezte azokat. Jelen tanulmány igyekszik nagy vonalakban bemutatni a 19. századi erdélyi református egyház sajátos "dogmatikáját." A különféle hitvallási szövegek és dogmatikai könyvek felhasználásával megtudhatjuk hogyan értelmeztek olyan releváns teológiai kérdéseket, mint a bűneset, megigazulás, feltámadás stb. Ezen ismeretanyag segítségével valamelyest jobban megérthetjük ennek a rendkívüli teológiai irányzatnak, az erdélyi református egyházra gyakorolt hatását.