A trianoni békeszerződés után az erdélyi református egyház lassan ébredt a gyökeres változások okozta sokkból. „Nemzeti kultúránk és nyelvünk egyetlen védelmezője az egyház lett” – írja Musnai László, ez a mondat pedig a belmissziós folyamat spirituális hozadéka mellett annak társadalmi szerepére is utal. Az egyház belmissziójának tehát – a saját spirituális identitása és társadalmi relevanciája megerősítése érdekében – két irányúnak kellett lennie. Ez a kettős irányultság viszont elég gyakran reflektálatlanul maradt, ami gyakran zavarokhoz és konfliktusokhoz vezetett. Száz évvel a trianoni békeszerződés után úgy tűnik, hogy az egyház még mindig a párhuzamos kisebbségi magyar identitás építésén fáradozik. Milyen tanulságok vonhatók le száz év távlatából a mai ekléziológia számára? Ezekre a kérdésekre keres választ az előadás.