Tanulás, felfedezés és együttlét: Erasmus tanulmányúton a magiszteri elsőév

2024. október 7–13 között intézetünk magiszteri első évfolyama Kató Szabolcs Ferencz, évfolyamfelelős tanár, vezetésével Budapestre, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára látogatott el. Az egyhetes rövid tanulmányi mobilitáson számos biblika- és rendszeres teológiai órán vettünk részt.


2024. október 7–13 között intézetünk magiszteri első évfolyama Kató Szabolcs Ferencz, évfolyamfelelős tanár, vezetésével Budapestre, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára látogatott el. Az egyhetes rövid tanulmányi mobilitáson számos biblika- és rendszeres teológiai órán vettünk részt.

Már hétfőn, amint megérkeztünk, részeseivé lehettünk Budapest pezsgő életének, amelyet egy egész hétig élvezhettünk. Jó volt visszatérni abba a városba, amely bizonyára mindannyiunk számára már sok élményt nyújtott, és ahol a héten ismét új tapasztalatokkal gazdagodhattunk.

Megérkezésünk után az évfolyamfelelős tanár vezetésével bibliaórán vettünk részt, amelyben főként az a gondolat volt megragadó, hogy bár a tanítványok és a Gecsemáné kertben maga Jézus is kétségekkel küszködtek, mégis le tudtak borulni Isten előtt, és hűségesek, engedelmesek maradtak.

Másnap, kedden először Felekezetismeret órán vettünk részt, ahol részletesen megismerhettük a katolikus, evangélikus és református úrvacsoratant, majd pedig azt vizsgáltuk meg, hogy ezek milyen viszonyban vannak a szereztetési igékkel, illetve Jézus Krisztus mennybemenetelének tényével. Ezután Ószövetségi írásmagyarázat órán voltunk, ahol újra, eredeti nyelven hallhattuk és vizsgáltuk Anna hálaadó énekét (1Sám 2). Nagyon jó érzés volt ezt az igeszakaszt elemezve arra gondolni, hogy mi is számtalan áldásért és ajándékért zenghetünk hálaéneket Istennek, amelyeket a magunk erejéből képtelenek lettünk volna megszerezni. A déli áhítatot követő újszövetségi írásmagyarázat előadáson pedig mély betekintést nyerhettünk Pál apostol rómaiakhoz írott levele történeti hátterébe.

Délután két helyszínt látogattunk meg. Először a Dohány utcai zsinagógában voltunk. Már a köznyelvben használt „Nagy zsinagóga” megnevezés is árulkodik arról, hogy nem csak a magyar zsidóság, hanem egész Európa legnagyobb zsinagógája. Itt a Izráel teljes történetét újra felelevenítve hallhattunk a magyarországi zsidóság és a zsinagóga történetéről, valamint kérdéseinkre választ kapva számos újdonságot megtudhattunk a mai vallási életét tekintve. A zsinagógából a Nemzeti Színházba látogattunk, ahol sokunk kedvenc művét, Katona József Bánk bán című drámáját nézhettük meg. Jó élmény volt az egyik legszínvonalasabb intézményben olyan drámát megnézni, amely egy 1213 végén történt eseményt dolgoz fel, és tesz szemléletesebbé a néző számára.

Szerda reggel etika órán vettünk részt, ahol a háború kérdését vizsgáltuk a Biblia, valamint a XXI. századi gondolkodás fényében. Az óra alatt szó esett a két jelenleg is zajló háborúról is. A diákok részéről számos kérdés megfogalmazódott a témával kapcsolatosan, így juthattunk arra a megállapításra, hogy a háború önmagában szembe megy mind a keresztyén, mind korunk etikájával, azonban az nem vitatható el, hogy háború esetén a megtámadott félnek joga van megvédenie magát.

A déli áhítat után ismét a kikapcsolódásnak és a városnézésnek adtunk helyet. Elsőként meglátogattuk a legrégibb és talán legjelentősebb magyar nemzeti ereklyénket, a Szent Jobbot őrző, neoreneszánsz stílusban épített Szent István Bazilikát. A bazilika és a Szent Jobb történetével való ismerkedés után ellátogattunk a Magyar Zene Házába, ahol talán a legkülönösebb élményben részesülhettünk. Az állandó kiállítás ugyanis végig vezet a magyar- és az egyetemes zenetörténeten egyaránt, hiszen megismerkedhettünk a magyar népszokásokhoz, az ember életeseményeihez kapcsolódó, valamint a táncos mulatságokban énekelt népdalokkal. Az intézmény ugyanakkor részletes ismertetőt nyújt a komoly- és más zenei műfajok kialakulásáról is, amelyek szintén nagy mértékben érintik a magyar zenei kultúrát.

Csütörtök reggel lehetőségünk volt az egyetem ifjúsági lelkészével megismerkedni. Közvetlen, kellemes beszélgetés alakult ki, mivel bemutatkozás után beszélhettünk a teológiai életről, és betekintést nyertünk a budapesti hittudományi kar diákéletébe. A beszélgetés után a budapesti teológiai hallgatókkal istentiszteleten vettünk részt, ezzel is közösen hallgattuk Isten hozzánk szóló üzenetét.

Pénteken először Visegrádra utaztunk, ahol megcsodálhattuk a Dunakanyar táját, majd ellátogattunk a királyi palotába, amely főleg Mátyás király által vált híressé, aki gótikus és reneszánsz stílusban újíttatta fel. Ezen kívül meglátogattuk a fellegvárat is. Érdekes volt számunkra, hogy az étkezőben úgy állították ki a terített asztalt, és viaszból az ételeket, mintha még ma is ott élnének középkori őseink, és éppen ebédhez készülődnének a palota lakói. Végül pedig Esztergomba utaztunk, ahol meglátogattuk az ikonikus Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházat, a bazilika emeletén lévő, Magyarország leggazdagabb egyházi kincstárát, valamint az altemplomot.

A hét alatt nemcsak a tanulásra és a felfedezésre volt lehetőségünk, mivel megismerkedhettünk néhány tanárral és budapesti hallgatótárssal, valamint mi is sokat lehettünk együtt, és számtalan, tartalmas beszélgetést folytathattunk az évfolyamfelelős tanárunkkal és egymással, így szombaton feltöltődve és élményekkel telve tértünk vissza Kolozsvárra. Az egész tanulmányi útért Istené legyen a dicsőség, aki ajándékozta nekünk ezt az alkalmat, és velünk volt az egész hét alatt.

Kovács Tamás
elsőéves magiszteri hallgató