„Megsperköltem és megékösítöttem szent írásokkal és egyéb szép bölcs mondásokkal.”

Heltai Gáspár, a 16. századi Kolozsvár egyik meghatározó szellemi alakja, idén különleges figyelmet kapott szülővárosában, ahol halálának 450. évfordulójára emlékeztek egy kétnapos műhelykonferencián. A rendezvény – amely a helyi és nemzetközi szakmai közösség érdeklődésére is számot tartott – Heltai sokoldalú életművének és kulturális örökségének mélyebb megértését tűzte ki célul.

A konferencia első napja december 4-én délután kezdődött, a fiatal kutatók fóruma keretében, ahol a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatói és doktoranduszai vitatták meg Heltai fabuláinak aktuális jelentőségét. Az esemény nemcsak lehetőséget adott a fiatal kutatóknak a bemutatkozásra, hanem rávilágított arra is, hogy Heltai munkássága mennyire aktuális kérdéseket vet fel a kortárs irodalmi, társadalmi és vallási diskurzusban.

Az este további kiemelkedő eseménye volt az Impressum Claudiopoli – Heltai 450 című kiállítás megnyitója a Központi Egyetemi Könyvtárban, amely Heltai nyomdászi tevékenységének állított emléket. A látogatók Luffy Katalin vezetésével ismerkedhettek meg a 16. századi kolozsvári könyvnyomtatás lenyűgöző történetével. Az első napot ökumenikus vespera és az Magyar Unitárius Egyház püspöke által adott zártkörű fogadás zárta a Vallásszabadság Házában.

December 5-én a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont a Heltai Gáspár halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia második napjának. Az eseményt Kovács Sándor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, Gábor Csilla, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének professzora, és Kőrösi Viktor Dávid Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja nyitotta meg köszöntőbeszéddel.

A délelőtti előadások során Balázs Mihály (Szegedi Tudományegyetem- SZTE) Heltai életművének prózatörténeti jelentőségét vizsgálta, a prédikáció és szórakoztatás közötti átmenetre helyezve a hangsúlyt. Gábor Csilla (BBTE) Heltai nemzetközi kapcsolatrendszeréről tartott előadást, míg Lovas Borbála (Eötvös Lóránd Tudományegyetem ELTE) Heltai prédikátori tevékenységét elemezte. Ezt követően Kovács Sándor (KPTI) Heltai imádságainak 17–18. századi továbbélését tárgyalta. Szmutku Melinda (BBTE) doktorandusz előadásában Heltai és Kopcsányi Márton imádságoskönyvének kapcsolódási pontjaira világított rá. Molnár Dávid (SZTE) a 99. fabula problémakörét mutatta be, amely mélyebb irodalomtörténeti kérdéseket vetett fel.

A délutáni szekció Kató Szabolcs Ferencz (KPTI) előadásával indult, aki Heltai zsoltárfordításának történeti hátterét vizsgálta. Kőrösi Ferenc doktorandusz (Miskolci Egyetem) a Heltai-féle Biblia és a Luther-féle szövegek közötti kapcsolatokat kutatta. Ősz Sándor Előd (KPTI) Heltai könyvtáráról tartott részletes előadást, rávilágítva a korabeli könyvgyűjtemények jelentőségére.

Keserű Gizella (SZTE) a protestáns mártírológiáról értekezett, míg Perger Péter (Országos Széchényi Könyvtár - OSZK) a Heltai nyomda örökségét és működésének hatásait mutatta be a Régi Magyar Nyomtatványok (RMNy) és Hungaria typographica adatai alapján.

A programot egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amely a Heltai által latinul kiadott második gyulafehérvári hitvita 2024-ben elkészült fordítása köré épült. A beszélgetésen Buzogány Dezső, a szöveg fordítója, Kovács Sándor, a kiadvány szerkesztője, valamint Balázs Mihály vettek részt, megvitatva a szöveg történeti és teológiai jelentőségét.

A napot a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet konviktusán tartott fogadás zárta, amely méltó lezárása volt a gazdag tudományos programnak. A rendezvény nemcsak Heltai sokoldalú életművének mélyebb megértését segítette elő, hanem a résztvevők közötti szakmai és kulturális párbeszédet is erősítette.