antropológia
This course examines controversial texts of the Hebrew Bible from the point of view of the contemporary Christian reader. The texts discussed often played - not only in the contemporary discourse, but throughout the history of the Old Testament hermeneutics - an important role in challenging the relevance and normativity of the Old Testament for modern theological thinking. The course reveals the history of the interpretation of these texts and seeks the hermeneutical key through which the texts can retain their legitimacy in the canon of the Christian church and beyond.
Acest curs analizează texte controversate ale Bibliei Ebraice pentru teologia iudeo-creștină din punctul de vedere al cititorului contemporan. Textele menționate au jucat deseori - nu numai în discursul contemporan, dar pe tot parcursul istoriei hermeneuticii Vechiului Testament - un rol important în procesul de a contesta relevanța și normativitatea Vechiului Testament pentru gândirea creștină și modernă.
This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century
A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona.
A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona.
Ókori és református hitvallásaink szövegében megjelenik a test feltámadásának gondolata, amelyet a régiek elsősorban a személyazonosság megőrzéseként értelmeztek. Ikoniumi Amphilokhiosz tanúsága szerint a személy és a test kapcsolatának ókori és jelenkori értelmezése között jóval kevesebb különbség van, mint amennyire első látásra feltételeznénk.
Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ».
Oldalak
