A Filippiekhez írt levél tömör, mégis teológiailag gazdag írás, amelynek középpontjában az öröm, a hála és az evangélium szolgálatában való kitartás áll. Pál Krisztus önkéntes megalázkodását és felmagasztalását (Fil 2,6–11) mutatja be az evangélium lényegeként, mint amely a keresztény élet alapja és bizonyos mértékig annak mintája. A szenvedés, az egység és az erkölcsi magatartás témáit érintve arra buzdítja a gyülekezetet, hogy maradjon szilárdan a hitben, és éljen örömteli bizalommal Istenben.
kommentár
Jakab levele hagyományosan az újszövetségi hét "katolikus levelek" körébe tartozik. Különös értékéhez tartozik, hogy szerzője Jakab az igaz, akit a hagyomány helyenkét "az Úr testvérének" vagy "az Úr rokonának" nevez, mint aki Jeruzsálem első püspöke. A kutatási projekt távlati célja Jakab levelének kritikai újrafordítása és egy teljes körű kommentár elkészítése.
E kommentár elolvasása nem csak Kálvint – az írásmagyarázat szerzőjét – hozza közelebb az olvasóhoz, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy isten- és önismeretünket gyarapítva úgy számláljuk napjainkat, hogy közben bölcs szívhez jussunk. Kálvin szerint ugyanis gyakorlatilag ez a kettős ismeret jelenti az igazi bölcsességet.
Luther Márton szerint Péter apostol első levele az újszövetségi kánon egyik legfontosabb könyve, mivel nyomatékosan kiemeli Jézus Krisztus kereszthalálának megváltó erejét. A levél célja, hogy útmutatást és bátorítást nyújtson a diaszpórahelyzetben élő Krisztus-hívőknek abban az időben, amikor a Római Birodalomban Domitianus császár idejében részlegesen már elkezdődött a keresztyénüldözés.
A mai Efézusi levélkutatás irodalma igen gazdag. Ezt az új exegetikai termést szándékoztam összefoglalni és alkalmazni a magyar olvasók számára. Az Efézusi levél az ún. páli iskola tanítását képviseli, amely azzal a szándékkal foglalja össze Pál apostol hagyatékát, hogy azt egy új egyházi-gyülekezeti élethelyzetre alkalmazza. Mintaszerű az az eljárás, amellyel a következő kérdésekre válaszol: az egyház egysége, a gyülekezeti szolgálatok, a hívő ember harca a világi kísértésekkel, a keresztyének mindennapi élete a szűkebb és tágabb társadalmi egységekben.
A magyar nyelvű teológiai irodalomban az utóbbi 25 évben nem született önálló kommentár a Kolossé levélről. Ifj. Varga Zsigmond magyarázata folytatásban jelent meg a Református Egyház című folyóiratban az 1953–54-es évfolyamokban. Békési Andor és Szathmári Sándor összefoglaló értelmezése a Jubileumi Kommentár első és második kiadásában jelent meg (Jubileumi Kommentár, 1974, 1998). Cserháti Sándor alapos munkája 1978-ban látott napvilágot a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya kiadásában a Filemonhoz írott levél kifejtésével együtt.
Oldalak
