vallásszabadság
1989 után Románia, a román állam megpróbálta rendezni az egyházakkal való viszonyát. Ennek megfelelően már az 1991-es új Alkotmányban szabályozta a vallásszabadságot és az egyházak jogállását, melynek alapja a felekezetek autonómiájának az elismerése. Jelen tanulmány az állam és egyház meglehetősen összetett viszonyát mutatja be, valamint a Romániában elismert egyházak jogállását. Az állam és egyház viszonya alapvetően alkotmányjogi jellegű, hiszen szervesen kötődik olyan alapjogokhoz, mint a lelkiismeret-szabadság, a kifejezés- és szólásszabadság, valamint a vallásszabadság.
Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész.
Kedves Testvéreim! Megtisztelő számomra az, hogy az 1568-as vallásszabadsági törvény kihirdetésének 446. évfordulóján ebben a patinás templomban szólhatok e nagymúltú budapesti gyülekezethez. Megilletődötten állok ezen a gyönyörű szószéken, mert tudom, hogy szavainkat a Kossuth Rádió hordja szét a nagyvilágba – ki hitte volna ezt a ’80-as években, amikor áhítattal tapasztottuk füleinket a recsegő WEF rádióra, hogy a Déli Krónikát, a 168 órát, a sportműsorokat vagy éppen „magyar éjfélkor” a Himnuszt hallgassuk a szép magyar szót szállító éteren keresztül?
Oldalak
