1Sám 8,1-9 és 5Móz 17,14-20
„Király kell nekünk, hadd legyünk olyanok, mint a többi nép…” De amikor ott áll a király, az igazi úr, „a balga így szól az ő szívében”: „Király? Ugyan, ne bolondozzatok… ő csak egy ácsmester félig-meddig törvényes gyermeke… Nekünk császárunk van…” Az ember mindig értelmezte a történelmet, amely körülötte zajlott, amely elől olykor gyáván megfutamodott, vagy amelyet olykor ő maga alakított, és ennek a történelemértelmezésnek a tétje legtöbbször a puszta megmaradás, vagy éppen (ha olyan helyzetben van az értelmező) a politikai túlélés.