A 17–18. századi események vízválasztónak bizonyultak az erdélyi magyarság és azon belül az erdélyi reformátusság számára. A vizsgált időszakban (17–18. század) több olyan esemény is volt, amely jelentős mértékben változtatta meg Erdély demográfiai mutatóit. Az előadásban kitérünk ezeknek az eseményeknek a rövid ismertetésére, illetve rámutatunk azokra a kiváltó okokra, amelyek révén megváltozott Erdély etnikai összetétele.
koronavírus
Mattia Ferraresi olasz újságíró, New York Times, 2020. március 10.: „A szenteltvíz nem kézfertőtlenítő, az imádság nem vakcina... A vallás azonban lelki gyógyulást és reménységet ad a hívőknak, eloszlatja a csüggedést, lélektani és érzelmi támaszt nyújt, ami az egészség egyik fontos tényezője. Ellenszert jelent továbbá a magánnyal szemben is, amely számos orvosszakértő szerint korunk egyik legaggasztóbb közegészségügyi problémája. A hívők szemében valójában minden a vallásból nyer végső értelmet.
A prédikáció és a lelkigondozás kapcsolatát vizsgálva általában úgy gondoljuk, hogy a prédikáció a nyilvános istentisz¬telethez tartozik, a lelkigondozás pedig csak a személyes, négyszemközti beszélgetések során valósulhat meg. A teológiai képzésben is elkülönül a kettő; az előbbivel a homiletika utóbbival a pasztoráció foglalkozik. Az elkülönülés oka abban a szerepben is keresendő, amelyet a homiletikában az idők során az igehallgatóknak szántak.
A tanulmány a koronavírus-járvány idején jelentkező társadalometikai kihívásokat, dilemmákat és tanulságokat mutatja be. A következő területekre fokuszál: megszorító intézkedések társadalmi következményei, a reziliencia, mint az értékőrzés lehetősége, a családi élet problémái, a munkanélküliség problémái, a környezeti hatások, és összegezés.
Letöltés: https://repo.proteo.hu/publication/5856
A tanulmány a koronavírus-járvány idején jelentkező társadalometikai kihívásokat, dilemmákat és tanulságokat mutatja be. A következő területekre fokuszál: megszorító intézkedések társadalmi következményei, a reziliencia, mint az értékőrzés lehetősége, a családi élet problémái, a munkanélküliség problémái, a környezeti hatások, és összegezés.
Letöltés: https://repo.proteo.hu/publication/5856
A prédikáció és a lelkigondozás kapcsolatát vizsgálva általában úgy gondoljuk, hogy a prédikáció a nyilvános istentisz¬telethez tartozik, a lelkigondozás pedig csak a személyes, négyszemközti beszélgetések során valósulhat meg. A teológiai képzésben is elkülönül a kettő; az előbbivel a homiletika utóbbival a pasztoráció foglalkozik. Az elkülönülés oka abban a szerepben is keresendő, amelyet a homiletikában az idők során az igehallgatóknak szántak.
A 17–18. századi események vízválasztónak bizonyultak az erdélyi magyarság és azon belül az erdélyi reformátusság számára. A vizsgált időszakban (17–18. század) több olyan esemény is volt, amely jelentős mértékben változtatta meg Erdély demográfiai mutatóit. Az előadásban kitérünk ezeknek az eseményeknek a rövid ismertetésére, illetve rámutatunk azokra a kiváltó okokra, amelyek révén megváltozott Erdély etnikai összetétele.
Mattia Ferraresi olasz újságíró, New York Times, 2020. március 10.: „A szenteltvíz nem kézfertőtlenítő, az imádság nem vakcina... A vallás azonban lelki gyógyulást és reménységet ad a hívőknak, eloszlatja a csüggedést, lélektani és érzelmi támaszt nyújt, ami az egészség egyik fontos tényezője. Ellenszert jelent továbbá a magánnyal szemben is, amely számos orvosszakértő szerint korunk egyik legaggasztóbb közegészségügyi problémája. A hívők szemében valójában minden a vallásból nyer végső értelmet.
Oldalak
