Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című, 12 részből álló terjedelmes apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött. A mű jelentősége abban is áll, hogy Theodórétosz érvelési módszereit – köztük a dialektikát – ma már szinte sehol nem tanítják, miközben a vitatkozás művészetének hiánya lépten-nyomon érezhető mindennapjaink disputáiban. A szerző által tárgyalt témakörök némelyike meglepően időszerű akár etikai, akár más típusú interdiszciplináris párbeszédhez. „A tudás kezdete a saját tudatlanságunk felismerése” – vallja az ókori tanítómester, aki ma is lerántja a leplet a tudás és a tudálékosság, a bölcsesség és az okoskodás közötti kibékíthetetlen különbségről. A tudásvágy és az alázat, az ismeretre való éhség és a hit, a bizalom régen nem jár kéz a kézben.

A kutatási projekt e munka kétnyelvű (görög-magyar), bevezetővel és magyarázó jegyzetekkel ellátott kiadása. A munka végzését a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíja teszi lehetővé, amely a 2012 és 2015 szeptembere közötti időtartamra szól. A kutatás első gyümölcseként megjelent a mű első kötete Küroszi Theodórétosz: A görög betegségek orvoslása I címmel.