Az előadás azt vizsgálja, miként lavíroztak az erdélyi unitáriusok a különböző vallások Szküllája és Kharübdisze között, valamint hogyan léteztek együtt az antitrinitárius hagyományok a katolikus, evangélikus és református közösségekkel az Erdélyi Fejedelemség védelme alatt.
A kutatás azt is feltárja, hogy az oszmán politikai befolyás hozzájárult-e ahhoz a vallási türelemhez, amely lehetővé tette az antitrinitarianizmus virágzását Erdélyben, miközben Európa más részein üldöztetéssel kellett szembenéznie.
A birodalmi politika, a felekezeti konfliktusok és az 1568-as tordai ediktum metszéspontjának elemzésével a munka rávilágít arra, miként formálták a geopolitikai realitások Európa egyik legfigyelemreméltóbb vallási együttélési kísérletét, és hogyan tették lehetővé az antitrinitárius kereszténység intézményesülését egy olyan régióban, amely egymással versengő birodalmak és rivalizáló vallások között helyezkedett el.