Tantárgyak

Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi

A diákok ismerjék meg, értsék meg és sajátítsák el a kontextuális lelkigondozás (és terápia) elvi, elméleti és gyakorlati alapjait annak érdekében, hogy bármikor lehívható tudással rendelkezzenek.
Éles Éva · Kredit 8 · Szem 3 · Őszi

A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.
Éles Éva · Kredit 10 · Szem 4 · Tavaszi

A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat.
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 1 · Tavaszi

A szeminárium célja, hogy a hallgató értse az istentisztelet előkészítésének minden egyes elemét, a megszerzett exegetikai, homiletikai, hermeneutikai és retorikai ismereteit alkalmazva megoldja az elemekhez rendelt feladatot, átlássa és elsajátítsa egy istentisztelet előkészítésének a rendjét; reflektáljon az előkészületre és annak kiértékelésére.
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi

A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét.
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi

A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét.
Kiss Jenő · Kredit 8 · Szem 1 · Tavaszi

A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatót a rendszerszemléletbe és a kontextuális szemléletbe. A hallgató elsajátítja ezek alapelveit, gondolatrendszerét és nyelvezetét és azok alkalmazását a pojmenikai elméletalkotásban. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása képesíti őt arra, hogy alkalmazza ezeket az elméleteket bonyolult kapcsolati helyzetekben és hogy reflektáljon a családoknak és a családtaoknak nyújtott lelkigondozói segítésről.
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi

Az előadások bemutatják a lelkigondozói kapcsolat, illetve beszélgetés szakmai és személyi aspektusait.
Tódor Csaba · Kredit 5 · Szem 1 | 3 · Őszi

A kurzus a vallás értékeit, valamint az egyetemes emberi reménységeket és ezeknek a kapcsolatát mutatja be a különböző társadalmak kultúráival. Foglalkozik a vallás eredetével, tudományos elméleteinek megismerésével, az istenfogalom elméleti és gyakorlati behatárolásával.
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 1 · Tavaszi

Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III.
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi
MS43 · Szimbolika

A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk.
Tódor Csaba · Kredit 5 · Szem 2 | 4 · Tavaszi
MS50U · Szociáletika

A kurzus napjaink társadalmának szociáletikai kérdéseire adott keresztény válaszokkal foglakozik. Ennek rendjén előbb ismerteti a társadalometika tárgyát, módszerét és a társadalomról alkotott felfogásokat, majd az egyén és a társadalom kérdéseivel, a szolidaritás és a szubszidiaritás elveivel foglalkozik.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?
Visky Sándor Béla · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi

Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi

A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne.

Oldalak