1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés nemcsak Erdély földrajzi megosztottságát eredményezte, hanem magával vonta az Erdélyi Református Egyházkerület kettészakadását is.
3. Csoport (Jelenkor)
Az előadás áttekintést ad F. Varga Lajos (1856-1939) tiszántúli református lelkipásztor, esperes, egyházi író pályafutásáról és szemelvényeket mutat be egyháztörténeti és teológiai írásaiból.
A Járosi Andor köré tömörülő erdélyi evangélikus lelkészek baráti közössége fontos szerepet játszott az erdélyi magyar evangélikus egyház két világháború közötti életében. A közösség tagjaihoz a köztudatban leginkább az erdélyi magyar evangélikus liturgia reformja kapcsolódik, bár az ő egyházszervező, belmissziói munkájukhoz kötődik többek között az evangélikus lelkészi konferenciák szervezése, az Evangélikus Nőegylet, az evangélikus ifjúsági szervezet (I.K.E), a gyámintézet megszervezése, valamint az evangélikus egyházi sajtó és iratterjesztés ügye.
A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kolozsvári Teológia történetében, 1895-től kezdődően milyen reformokon ment keresztül a lelkészképzés, milyen változásokat eszközöltek a református egyház vezetői, a Teológia vezetői, melyek voltak az előzményei ezeknek a reformoknak, hogyan tudták a gyakorlatba ültetni az elképzelést és mik voltak az utóhatásai ezeknek a reformoknak.
Előadásomban arra törekszem, hogy ismertessem milyen bevételi forrásokból tartotta fent magát egy átlagosnak mondható falusi református gyülekezet a 19-20. századokban. A bevételi források bemutatásánál a Bihari Református Egyházmegyébe kebelezett Nyüvedi Református Egyházközség erre vonatkozó adatait ismertetem. Így említésre kerülnek a földjövedelmek, különféle alapok, adományok és bálok jövedelmei, stb. Az előadás kortörténeti érdekességeket is bemutat, úgymint az "epreskert", takarékmagtár, "temetőfűszéna" vagy a büntetéspénzek jövedelmeit, valamint magukat az említett intézményeket.
A 100 éves Királyhágómelléki Református Egyházkerület liturgiatörténete több olyan tanulságos tényből áll össze, amelyek a jelenkor liturgikus útkeresésében is üzenettel bírnak. Sajnos sem a politikai, sem az egyházpolitikai játszmák nem engedték egy teljes belmissziói koncepció kialakulását 1920 után ebben az egyházkerületben, ezért az istentiszteleti élet alakulása is esetleges volt. Sajátos keserűsége a történetnek, hogy még mindig nem zárult le megnyugtató megoldással.
Oldalak
