Ambrus Mózes
A brassói református híveknek több évtizedes küzdelem után 1821-ben sikerült egy ingatlant vásárolniuk a városban, mely alkalmas volt istentisztelet megtartására, paplaknak és iskolának egyaránt. Ennek az épületnek az átrendezése 1822-re befejeződött, és az akkori püspök, Bodola János fel is szentelte. 1822-ben sikerült saját lelkésznek meghívni Szabó Lászlót. Azzal, hogy végre saját imaháza, paplakja és lelkipásztora is volt a közösségnek, hivatalosan is újraalakult a Brassói Református Egyházközség.
A II. bécsi döntés kedvező fordulatot hozott az Észak-Erdélyben élő magyarság számára, ami megmutatkozott a tudományos életben is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a teológiai tanárok munkásságára milyen hatással volt az anyaországhoz való visszatérés. A Református Szemle az erdélyi reformátusság egyik legjelentősebb sajtóorgánuma volt, így dolgozatomban az ott megjelent írásokat kutatom. Először azt tárgyalom, hogy a II. bécsi döntés előtt hány írást közöltek a tanárok a Református Szemlében.
Az 1940. augusztus 30-án megkötött II. bécsi döntés következményeként az Erdélyi Református Egyházkerület két részre szakadt. Körülbelül 240 000 dél-erdélyi református hívő maradt idegen uralom alatt. Vásárhelyi János püspök és az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megbízta Nagy Ferenc esperest és gróf Bethlen Bálint főgondnokot, hogy szervezzék meg a dél-erdélyi gyülekezetek igazgatását. Az Egyházkerületnek arról is döntenie kellett, hogy hogyan szervezik meg a Dél-Erdélyi Egyházkerületi Rész lelkészképzését. 1941.
A brassói templom történetéről Ambrus Mózes másodéves magiszteri hallgató tart előadást. Az előadás a "teológiai szakkör" sorozat idei második eseménye. Időpont: 2021. november 17., szerda -- 20.00 óra.
