Első hallásra a ’varázslás’ olyan fogalom, amelyre önkéntelenül rávágjuk: „Ehhez semmi közöm.” Hisz nem idézek szellemeket, nem főzök bájitalokat, nem mormolok titkos formulákat. Ha azonban a ’varázslást’ mentális diszpozícióként értjük – a valóság önös érdekű manipulatív befolyásolásának vágyaként –, akkor egyszerre közel kerül, kísértésként ismerős lesz. Lelki magva ugyanis az az igény, hogy a dolgok ne úgy legyenek, ahogy vannak, hanem úgy, ahogy én akarom – és hogy ehhez titokzatos, kerülő utakat találjak. Nem kérni, hanem befolyásolni. Nem elfogadni, hanem kikényszeríteni.
Bloguri
 Czire Szabolcs · 2026-03-22
|
 Kurta József · 2026-03-13
„Nyugalma nincs, de Békessége van.” Reményik Sándor verssora kőbe vési a keresztyén ember lelki eszményét, aki minden körülmény ellenére békességre lel Istennél. Ennyire egyszerű lenne? |
 Tódor Csaba · 2026-02-25
Ha a tiszta és tisztátalan kérdését a maga teljes ívében szemléljük, jól látható, hogyan mélyül és alakul ennek jelentése. A tisztátalan eredetileg a numinózus félelemhez, a titokzatos és hatalmas tapasztalathoz kapcsolódott. Később az Istenhez nem illő életformát jelölte, vagyis mindazt, ami eltávolítja az embert az isteni rendtől. |
 Somfalvi Edit · 2026-02-20
Az öröm nagyon gyakran egyszemélyes, valaki örül valaminek vagy valakinek. Az öröm fogalma és tapasztalata sokszor semmilyen viszonyban nincs a társas kapcsolatainkkal, inkább próbának, tehernek, kihívásnak, kimerítő állapotnak éljük meg. |
 Kovács Edith Bella · 2026-02-10
Ha arra kérnélek, hogy meséld el nekem azokat a történeteidet, amelyekben nem találtad az örömöt, akkor valószínűleg fájdalomról, keserűségről, bánatról, gyászról, ürességről beszélnél. Furcsállod talán a kérdést egy ilyen cím alatt, de engem most az örömnek a legkülönlegesebb arca érdekel. Beszélhetnénk fogalmi, irodalmi, kémiai meghatározásokról; arról, hogy milyen tevékenységek közben érjük tetten, vagy milyen hormonok pótlásával serkenthetjük az örömöt, de ezeket az AI egy pillanat alatt kilistázza. |
 Kovács Edith Bella · 2026-02-05
A vizsgaidőszak az, amin jó túlleni. Hogy miért? Mert benne lenni kicsit olyan, mintha egy edző nélküli edzőtáborban szeretnénk izmosodni. A vizsgák időpontján kívül nincs más megkötöttség, mindenki maga dönti el mikor tanul, alszik, lazít… Megkérdeztük a diákokat, hogyan élték meg a 2026-os téli szessziót, ami már január 5-én, kevéssel az újév ünneplése után elkezdődött. |
 Horváth Levente, Horváth Mária · 2026-02-01
A Máté 5,21-32 közötti szakasz nem véletlenül kapcsolja össze antitetikusan a gyilkosság és a paráznaság tilalmát. A teológiai és exegetikai konszenzus az, hogy mindkét bűn a másik ember méltóságának megsemmisítése. |
 Sógor Árpád · 2026-01-21
Kevés olyan téma van, amelyről ennyire nehéz őszintén beszélni, mint a szexualitásról. Túl sok benne a szégyen, a hallgatás, a félreértés – vagy éppen a felszínesség. Pál apostol mégis ezekkel kezdi a „test cselekedeteinek” felsorolását a Galata levélben: házasságtörés, paráznaság (Gal 5,19). Nem azért, mert ezek lennének a „legnagyobb bűnök”, hanem mert itt válik különösen láthatóvá, mi történik az emberrel, amikor elveszíti a kapcsolatot önmagával, a másikkal – és Istennel. |
 Papp György · 2026-01-14
Bár minden kétséget kizáróan megvan a szeretetnek az érzés- vagy érzelemvilágban gyökerező vonatkozása is, az Újszövetség görög nyelvében a szeretet fogalmát körülíró szócsaládokban hangsúlyosak azok az elemek, amelyet a szeretetet mint attitűdöt, mint döntési folyamat eredményét, vagy mint konkrét cselekedetet láttatják. |
 Kiss Jenő · 2026-01-11
Az erények listáját a szeretet nyitja meg. A szeretet különleges helyet foglal el a többi erény között: ez az egyetlen, amely közvetlenül Isten természetéhez kötődik. A többi erény Istentől, a szeretet Istenből származik. |