Éles Éva
Pünkösd az ablaknyitás ünnepe. A Szentlélek kitöltetése után a zárt ajtók és ablakok megnyílnak jelt adva arról, ami a szívekben is végbement. Megnyílik valami, ami régóta zárva volt. Rávetül a fénynyaláb valamire, ami sarokba és sötétségbe szorulva várakozott. Valami szivárogni kezd nagyon mélyről, és belülről csiklandozza a kifacsart tanítványi testet. Kölcsönhatásba lép egymással erő és erőtlenség. Lélek-ozmózis születik. Az ember lángolni kezd, végre nem a szégyentől. Felbuzog a Lélek kiégetve belülről minden hulladékot, haszontalanságot, a múlt hordalékait. De mi marad utána?
tíz szűz példázatának szó szerinti olvasata nem közvetít antropológiai ismeretet. A példázat célja nem a tudósítás, hanem a bevonás. Az eszkatológiai-antropológiai elemzés a példázat többé-kevésbé allegorikus szintjéhez kötődik, noha amennyire lehetett, arra törekedtem, hogy lehetőleg minimáli-san érvényesítsem az allegorizálást. Nem közvetít, de közvetíthet. Viszont megragadva ezt a lehetőséget lényeges szempontokat fedtünk fel az emberi döntés, az idő, a szüzesség, illetve az okos–balga ellentétpár apropóján, amelyek összességében koherensen viszonyulnak a bibliai emberszemlélethez.
Egy-egy ünnep jelentőségét, mélyebb értelmét sokszor a gyerekekkel való beszélgetés fedi fel. Keresd meg a környezetedben a legkisebbet és hallgasd meg milyen mondanivalója van az ünnepről. Jézus is szamárcsikót kerestetett tanítványaival. Vallásórán az eddigi gyakorlattól eltérően azt mondtam a gyerekeknek, hogy a virágvasárnapi tömegből színezzenek ki egy olyan szereplőt, akiben magukat ismerik fel, aki szimpatikus nekik, esetleg, akivel szívesen azonosulnának, a helyébe lépnének. Megdöbbenésemre, több gyerek Jézust választotta. A szamárháton ülő Jézust. Miért éppen őt választottad?
A Leuenbergi Konkordia éppen 50 évet tölt. Kamaszkorába lépett. A jeles évforduló megünneplésére Debrecenben gyűltek össze az európai protestáns egyházak vezetői és képviselői március 9-11 között. A nemzetközi ünneplést háromnapos konferencia kísérte, amelynek szakmai fóruma az Együtt egyházzá lenni (Being church together) tételmondat horizontján értelmezte a leuenbergi örökség következményeit, valóságait és lehetőségeit (consequences, realities and possibilities).
Feketén, büszkén kígyózik az észak-mezőségi dombok között a modernség. Néhány éve aszfalton lehet közlekedni a harminc évvel ezelőtt még gólyalábakkal dagasztott utcákon. Minden oldalról fényképeztük a rég várt, megkésett csodát. A fekete és sima csodát. Teljesen elbódított az illata, jó mélyre, történelmi mélységekig szívtuk tele tüdőnket, hogy minden sejtünkbe jól beleégjen: nem lesz többé sár és gödör. Többé nem. Családokat szétszakító sár és gödör. Lelket a testtől szétcincáló sár és gödör. A vajúdó anyának ösztöneit elzsibbasztó epidurális sár és gödör. Ragacsos, csúf karácsony.
A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Alkalmazza a korábban elsajátított írásmagyarázati és homiletikai elméleteket, gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.
A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.
„Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét.” 2Tim 2,15
Pages
