Az őstörténetek közül talán az 1Móz 4,1–16 a leghiányosabb és a legtöbb feltételes választ kapott szöveg.[1] Ezek közül csupán háromra térek ki. Éva a megszületett első gyermekéről ezt mondja. Nyertem férfit (4,1c, אִישׁ , LXX ἄνθρωπος!) az Úrral. Az אֶת־יְהוָה már a Hetveneket is megbotránkoztatta, ezért félrefordították: διὰ τοῦ θεοῦ, azaz nem csak a viszonyszót változtatták meg, de a יְהוָה>-ból is θεός lett. Több eufemisztikus fordításkísérlet van, mint pl. az Urat kaptam férjül vagy velem volt az Úr. Az első házaspárnak és mindeniknek tudnia kell, hogy gyermekük Isten „szerzeménye” (קנה, szerezni, alapítani), a vele való közösségben született és abban kell élnie.

-----------------------

[1] a. Ábel születésénél hiányzik az ismét „ismerte” (4,2a). Azt jelenti ez, hogy ikrek voltak? Ha igen, becsenghet a párhuzam. Amiképpen az Ézsau–Jákób ikrek a születésüknél nagyon közel voltak egymáshoz, majd nagyon távolt kerültek egymástól, itt is ez történik. Az iker-magyarázat kétségessé válik, s a kommentárok egyike sem tartja ez kérdésnek. b. A 8. versből hiányzik, hogy mit mond Kain Ábelnek. Menjünk ki a mezőre! Így olvasható a legtöbb modern fordításban, a RÚF 2014-ben is. Ez az Énekek 7,12-ből vett szabad idézet, ahogyan a Targumban, a LXX-ban (Gen. διέλθωμεν εἰς τὸ πεδίον = Énekek ἐξέλθωμεν εἰς ἀγρόν) előfordul, a Vulgatában csak a „ki” (foras) olvasható. De a KáVi-tól kezdve a Rev1908-ig ez a kiegészítés nincs meg.