Izráel korai vallástörténeti képzeteiben Jhwh nemcsak a gyógyítás, az egészség és a jólét Istene, de tőle jön a betegség és a szenvedés is. A fogság utáni korban azonban az is látszik, hogy a bibliai irodalom igyekszik ezt az összefüggést annyiban módosítani, hogy a csapásokat nem Jhwh-val közvetlenül, hanem egy-egy szolgálatában álló mennyei lénnyel (többnyire a Sátánnal) hozza összefüggésbe. Hós 5,8–6,6 alaprége a szír-efraimita háborút dolgozza fel nagyon sok metaforát és jelképet használva fel. Ezek közül egyik, amikor Jhwh magát nevezi meg betegségnek, kórok tüneteinek, egy erős képben gennynek és rothadásnak tüntetve fel magát. Az előadás a Hós 5,8–6,6 elemzése alapján azt kívánja megvizsgálni, hogyan épül bele ez a sokkoló kép Hós üzenetébe, és a konkrét mondanivalón túl milyen képzeteket implikál Jhwh-val kapcsolatosan kitekintve a betegség tágabb biblika teológiai képzetrendszerére.