2016. május 21-én az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának tanácstermében bemutatásra került a Kozma Zsolt által szerkesztett két publikáció: A Református Szemle repertóriuma és A Magyar Református Énekeskönyv tárgymutatója.

A könyvbemutatót Kató Béla püspök nyitotta meg, aki Kozma Zsolt 1983. július 28-án keltezett leveléből idézett. Ebben a levélben a feladó három másik szolgatársát biztatja és bízza meg azzal a feladattal, hogy készítsék el az erdélyi magyar református igehirdetés jegyzékét a reformációtól 1983-ig. A levél rámutatott arra, hogy ez a nagy önfegyelmet és komoly elköteleződést igénylő munka alapvető jelentőségű lenne az erdélyi magyar református egyház számára. Kozma Zsolt felvázolta ehhez a konkrét útmutatásokat, megalkotta a munkamódszert is. Az, hogy ez a munka abban a formában nem valósult meg, nem a levél szerzőjén múlt. Az újonnan megjelent Református Szemle repertóriumának az elkészítése tekinthető úgy is, mint ennek a tervnek egy késői véghezvitele. Végül Kozma Zsolt maga volt az, aki végigvitte ezt a projektet és közkinccsé tette azt az egész magyar református egyház számára. A szerkesztő 81 évet maga is megélt a RSz 109 évéből.

Kállay Dezső, a KPTI rektora kiemelte, hogy Kozma Zsolt munkásságában több olyan tétel is megjelenik, amely fölött ez áll: "szerkesztette / összeállította Kozma Zsolt", ami azt jelzi, hogy a professzor nem riad vissza az aprómunkától, hanem siet a közegyház szolgálatára ott, ahol a hiányt kell pótolni. A Református Szemle repertóriuma egy olyan munka, amely belső térképet ad a teológiai-egyházi irodalmi örökségünkhöz. A gondos odafigyelést és kitartást igénylő publikáció ugyanakkor az önfegyelem és alázat könyve is. Bár a Szemléhez korábban is készültek repertórium-jellegű összefoglalók, a jelenlegi a RSz teljes eddig (2012-ig) megjelent anyagát átfogja, módszerében egységes, áttekintésében pedig a korábbiaknál sokkal részletesebb rendszerezéssel készült és ennélfogva árnyaltabb keresésekre is lehetőséget ad.

Adorjáni Zoltán, a Református Szemle jelenlegi főszerkesztője rávilágított a munka hátterének személyesebb vonatkozásaira is. Kozma Zsolt akkor kezdte el ezt a munkát, amikor nehéz terhek nyomták a vállát, amelyek megakadályozták abban, hogy alkotó jellegű munkát végezzen. Adorjáni Zoltán rámutatott arra, hogy a Református Szemlének több feladatot kellett az elmúlt időszakban teljesíteni. Az egyház fóruma volt, amely egyrészt formálta a közvéleményt, másrészt közvetítette a szellemi érintkezést, lobogtatta a hit és tudás fáklyáját. Ezekből a szerepkörökből néhányat idővel más folyóiratok vettek át (Igehirdető, Értesítő, Üzenet). A Református Szemlére jelenleg az a feladat hárul, hogy a református egyház teológiai fóruma legyen, amely a tudományos arcélt igyekszik megtartani és erősíteni. A folyóirat, amely a református gyülekezetek támogatása révén él, arra törekszik hogy ezt a kapcsolatot mindig megőrizze. Adorjáni Zoltán rámutatott, hogy egy periodika akkor használható igazán, ha repertórium készül hozzá. Ezért sokan lesznek hálásan azért, hogy témák alapján tudják majd a folyóirat tartalmát kutatni.

Péter Éva, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem zenepedagógiai fakultásának oktatója A Magyar Református Énekeskönyv tárgymutatóját méltatta. Kiemelte, hogy a 20 éve használatban levő énekeskönyv most egy 2000 címszavas tárgymutatót kapott. Ez a publikáció elsősorban református lelkipásztorok számára készült. De nem csak ők használhatják, hiszen az énekválasztás nem csak lelkészi feladat. Segíti a munkáját jól felkészülten végezni akaró gyülekezeti kántorokat, akiknek az énekválasztásban való jelenlétük az 1800-as években még magától értetődő volt. Ugyanakkor segítségül szolgál az iskolai vallásoktatásban részt vevő tanároknak a témákhoz kapcsolódó egyházi énekek könnyebb megtalálásában.

A kötetek szerkesztője, Kozma Zsolt elmondta, hogy a Repertóriumon öt évet dolgozott, a Tárgymutatón két hónapot. Rámutatott arra, hogy az erdélyi magyar református egyház méreteiben kicsi, így megteheti azt, hogy összesítse egyházi-irodalmi tevékenységét. A mechanikus, már-már robotmunkával végzett Repertórium célja az, hogy összeszedje azt, amink van és láttassa azt, hogy kik vagyunk. A szerkesztő rávilágított arra, hogy nem a tartalomjegyzékekből dolgozott, hanem lapról-lapra olvasta végig a Szemlét, hogy a hibákat a lehetőségekhez mérten kiszűrje. Ha ez ennek ellenére nem mindig sikerült, arra az egymilliónál több szám és százezernél több név talán szolgálhat némi magyarázattal.

A szerkesztői szempontból gondosan és szakmailag színvonalasan elkészített Repertórium és Tárgymutató komoly segítséget jelentenek az erdélyi egyházi irodalom, különösen a Református Szemle és a Magyar Református Énekeskönyv olvasói és kutatói számára.