A feltámadás, pontosabban a személy, az individuum feltámadásának hite, úgy ahogy az a Dániel könyvében vagy például a deuterokanonikus 1. és 2. Makkabeusok könyvében, illetve az Újszövetségi iratokban áll előttünk, hosszabb folyamat eredménye. E személyes feltámadásba vetett hithez nyújt adalékokat a Kr. u. 1. századi, ószövetségi apokrif, más megnevezés szerint pszeudoepigráf irat is, a Jób testamentuma. A Jób testamentuma által egyben betekintést lehet nyerni a Biblia „holdudvarának” bő irodalmába, s annak egyik közkedvelt műfajába, a pszeudoepigráf testamentum-irodalomba.
Jób testamentuma
A téma megválasztása korábbi kutatásaim eredményeire (esszénus mozgalom, egyiptomi therapeuták és hatásuk környezetükre) épül és annak folytatása. Ugyanis Jób testamentuma egyiptomi eredetű és több tekintetben mutat hasonlóságot az Alexandria szomszédságában letelepedett esszénus therapeuták gondolkodásmódjával. Róluk Alexandriai Philón írt a De vita contemplativa című művében, amelyet korábban már magyarra fordítottam és kommentáltam (lásd: Alexandriai Philón: De vita contemplativa).
Jób testamentuma tipikusan hellenista zsidó irat. Olyan lírai részekkel gazdagított elbeszélés, amelyben fel lehet fedezni a görög tragédia hatását is. Missziós céllal hirdeti a monoteizmust, éspedig a szektás kegyesség különféle irányzatainak ötvözeteként. Ószövetségi minták alapján szerkesztett erkölcsi intelem a hellenista zsidó apokaliptika, a korai merkava-misztika, a qumráni dualista (különösen a 43. fejezet) és a therapeuta szemléletmód, a zsidó mágia (46,3–47,6) és a karizmatikus nyelveken szólás színeivel.
Jób testamentuma tipikusan hellenista zsidó irat. Olyan lírai részekkel gazdagított elbeszélés, amelyben fel lehet fedezni a görög tragédia hatását is. Missziós céllal hirdeti a monoteizmust, éspedig a szektás kegyesség különféle irányzatainak ötvözeteként. Ószövetségi minták alapján szerkesztett erkölcsi intelem a hellenista zsidó apokaliptika, a korai merkava-misztika, a qumráni dualista (különösen a 43. fejezet) és a therapeuta szemléletmód, a zsidó mágia (46,3–47,6) és a karizmatikus nyelveken szólás színeivel.
A téma megválasztása korábbi kutatásaim eredményeire (esszénus mozgalom, egyiptomi therapeuták és hatásuk környezetükre) épül és annak folytatása. Ugyanis Jób testamentuma egyiptomi eredetű és több tekintetben mutat hasonlóságot az Alexandria szomszédságában letelepedett esszénus therapeuták gondolkodásmódjával. Róluk Alexandriai Philón írt a De vita contemplativa című művében, amelyet korábban már magyarra fordítottam és kommentáltam (lásd: Alexandriai Philón: De vita contemplativa).
Oldalak
