A kommentárok egybehangzó véleménye, hogy ez a vers a Genezis legnehezebben érthető szövege. Nyelvtanilag, és a szövegösszefüggést tekintve, valódi crux interpretum.

Kain fejének (arcának) lecsüggesztése után, az Úr pásztorilag lép közbe, figyelmezteti, hogy lássa be: a haragtól az út a cselekedetig nagyon rövid, az, hogy nem tekintett ajándékára, még nem jelenti, hogy elvetette. Ha jól cselekszik, megteheti a visszautat. (Haragudhattok, de ne vétkezzetek, Ef 4,26.) A feltételes kötőszóval (‎הֲלוֹא, nemde, ha) jó belátásra akarja bírni. Ezután a teljes felelősség Kainon van. Mi történik, ha nem cselekszik jól?

A לַפֶּתַח חַטָּאת רֹבֵץ mondatrész a fordításokban így olvasható: a bűn az ajtó előtt leselkedik. Itt két gond van. Az egyik nyelvtani, ti. a bűn nőnemű, az ige hímnemben van. Ezen lehet „sebészetileg” segíteni, ha a ת-ot áthelyezzük a következő szó elejére, így az ige nőnemű alakját kapjuk (לַפֶּתַח חטא תרבץ).[l] Azonban tekintettel arra, hogy az alak hímnemű tbsz. 2. sz. is, lehetséges változat ez is: „a bűn ajtójánál fekszel”. Másodszor: noha kínálja magát a „leselkedik” fordítás, elhibázott, mert a רבץ igének nincs ilyen jelentésváltozata, vagy semleges jelentésű, vagy éppen a békés letelepedésre vonatkozik (hever, Ézs 11,6.7.). Így értették a Hetvenek is: ἡσυχάζω = nyugszik, csendben van. Ezek szerint az ember gyanútlanul „hever” a bűn közelségében, kész arra, hogy „rosszat cselekedjék”. Akár a bűn az alany, akár az ember, a közelség mindenképpen veszélyes az emberre nézve.[2]

A vers befejező szavai is fejtörést okoztak a magyarázóknak. Eltekintve a személyragoktól, két szöveg szóazonosságáról van szó:

3,16: ‎ וְאֶל־אִישֵׁךְ תְּשׁוּקָתֵךְ וְהוּא יִמְשָׁל־בָּךְ „vágyakozni fogsz férjed után, ő uralkodni fog rajtad”;
4,7b: ‎ וְאֵלֶיךָ תְּשׁוּקָתוֹ וְאַתָּה תִּמְשָׁל־בּוֹ> „rád vágyódik, de te uralkodj rajta”.

Olyan kompiláció ez, amely a vers előbbi kérdéses elemeivel és megfogalmazásával együtt mutatja, hogy töredékes szöveggel állunk szemben. Tovább nem is mennek a kommentárok, illetve csupán feltételes magyarázatokra szorítkoznak. A תְּשׁוּקָה elemi erővel feltörő vágyat jelent,[3] s az asszony esetében ez negatív vonzalomra vonatkozik, mint előtte a fájdalom. Ez némileg indokolja, hogy miként került a 4. részbe ez a kifejezés, ahol a negatív előjelű bűn az alany. Továbbá: a férfi uralkodhat az asszonyon, mert erősebb, Kain mint erősebb, uralkodhat a bűnön. Ez mind a férfi számára, mind Kain számára lehetőség. Semmi sincs veszve, a bűn fölött lehet győzni.
----------------------------
[1] A mássalhangzó áthelyezését ajánlja vRad is: Das erste Buch Mose. 76–77.

[2] A kommentárok oldalakon át foglalkoznak a bűn megszemélyesítésének a kérdésével, utalva több vallástörténeti párhuzamra (pl. Westermann, Cl.: Genesis Kapitel 1–11. 407–409). Érdekes próbálkozások, de a fentebbiek lényegét nem érintik. Tilos mind az ördög, mind a sátán képzetét rávetíteni a szövegre, már csak azért is, mert ezekről csak a későbbi szövegekben olvashatunk. Nincs szükségünk erre, elég nekünk az áspiskígyó (3,1–15). Ezzel az óvatossággal engedhető meg az utalás Péter figyelmeztetésére: „… vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresvén, akit elnyeljen!” (1Pt 5,8).

[3] A kifejezés ezeken kívül csak az Énekek 7,10-ben fordul elő, ahol a szerelmi vágyról van szó.