Protestáns egyháztörténet I

Az egyháztörténeti ismeretek nem csak kognitív szempontból fontosak, hanem hozzájárulhatnak a református identitás, az öntudatos kálvinizmus kialakulásához, megerősödéséhez. Nem lehet beszélni kálvinista öntudatról, identitásról, amennyiben nem ismerjük annak eredetét, gyökereit, hazánkban való meghonosodását. A Protestáns egyháztörténet tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház kialakulásának körülményeit, illetve annak 16–17. századi történetét. Az ismeretátadás mellett célunk megismertetni a diákokkal a rendelkezésre álló történeti forrásokat, bibliográfiát, illetve az egyháztörténeti kutatás módszereit. A félév végére a diáknak el kell sajátítani a legfontosabb történeti információkat, tudnia kell használni a rendelkezésre álló bibliográfiát, de a legfontosabb, hogy érzékelje az összefüggéseket Európa, Magyarország és Erdély történelmével, illetve azzal a konjunktúra-helyzettel kapcsolatban, melynek keretén belül megalakult és virágzott az Erdélyi Református Egyház. Az előadások során a szóbeli közlés mellett helyet kap a multimédiás előadásmód, az önálló munka.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató ismeri a 16. századi teológiai szövegeket, jártas a reformációkori és a reformáció utáni teológiában, elemezni tudja a teológiai szövegeket, és ismeri a protestáns tanítás sarkalatos téziseit. A hallgató képes arra, hogy azonosítsa és szakavatott módon alkalmazza a teológiai fogalmakat, elméleteket és missziós paradigmákat. Ismeri a közösségek és intézmények kulturális, vallási és történeti hátterét. Meg tudja határozni a kulturális, vallási és történelmi háttér szerepét és a vallási közösségekre gyakorolt hatását. Azonosítani tudja a társadalom fejlődése szempontjából jelentős teológiai elveket és spirituális értékeket. Értelmezni tudja a társadalmi valóságot a vallási, spirituális értékek szemszögéből. Értelmezni tudja a kulturális háttérnek a teológiai elvek közlésére gyakorolt hatását.

Általános kompetenciák

A hallgató képes arra, hogy elemezze a kulturális háttér azon tényezőit, amelyek elősegítik vagy gátolják a vallási közösségek integrációját. Képes olyan analitikus terveket és beavatkozási módokat előkészíteni, amelyek segítik a vallási közösségeknek bizonyos kulturális kerethez való viszonyulását. A hallgató fel tudja sorolni azokat a fogalmakat, melyek olyan kulturális vallási és történeti tényezőket írnak le, amelyek meghatározzák a kulturális hátteret. A hallgató kritikusan elemezni tudja egy társadalomban ható spirituális és vallás-erkölcsi tanításokat. Ki tudja dolgozni és alkalmazni tudja azon kommunikációs stratégiákat és folyamatokat, amelyeket interkulturális közegben lehet alkalmazni. A hallgató képes hatékony együttműködésre különböző szerepkörökben, tiszteletben tartva mások hitelveit.

Óraszerkezet

# Cím
1 A magyarországi és erdélyi reformáció 1541-ig
2 A segesvári hitvita 1538
3 Tájegységek reformációja. Cuius regio, eius religio
4 Brassó reformációja
5 Reformzsinatok Partiumban
6 Úrvacsoraviták a 16. században
7 Kolozsvár reformációja
8 A lutheránusok és kálvinisták szétválása
9 A Debreceni-Egervölgyi hitvallás
10 Az unitárius egyház kialakulása
11 Báthori István, Erdély fejedelme
12 Báthori Zsigmond, Erdély fejedelme
13 A Biblia első román fordításai
14 Károli Gáspár és a Vizsolyi Biblia

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 2 0 0
28 óra/szemeszter 28 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 92
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 40
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 24
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 0
Szorgalmi idő összesen 64

Vizsgáztatás

A záróvizsga a végleges vizsgajegy 60%-t teszi ki. A további 40%-t a hallgató által elkészített szemináriumi dolgozattal lehet megszerezni.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmánykötet

Tanulmány folyóiratban

Forráskiadvány