Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik. Ez az egészen más rendű és léptékű valóság filozófusunk számára a Numinózum, a Titok, a Misztérium világa, a rejtőzködő Isten, a Deus absconditus birodalma, akiről Ézsaiás próféta, Nüsszai Gergely, Augustinus, Angelus Silesius, Luther, Pascal, Kierkegaard és Karl Barth beszél.