Az unitárius egyháztörténet szakaszainak, az egyháztörténeti folyamatok mélyebb összefüggéseinek feltárásában és megértésében fontos szerepet játszik a kultuszkutatás eszköztára (elsősorban Dávid Ferenc, de ugyanakkor az unitárius egyháztörténet nagyjai vonatkozásában is), de ugyanígy segítséget nyújt az unitárius hittantörténet és a kegyességi- és prédikációirodalom kutatása, illetve az eszmék korabeli terjesztésében elengedhetetlenül fontos unitárius nyomdák és termékeik történetének feltárása is.
Kovács Sándor kutatási projektjei
2022 - 2026 |
2021 - 2024 Az elmúlt közel száz évben bár lassan bekerült a prédikációkutatás az egyház- és irodalomtörténeti érdeklődés körébe, a kutatások jó része felekezet- és forrásfüggő volt. Így annak ellenére, hogy az 1960-as évektől az Unitárius Egyház történetének kutatása is fellendült, az unitárius prédikációtörténet kutatása stagnált. Jelen vállalkozás célja, hogy kiváltsa az elavult és részleges unitárius prédikációtörténeteket, és egy nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is fontos és időszerű problémákkal foglalkozó új prédikációtörténetet nyújtson az érdeklődő szakmai közegnek. Ezt elősegítendő a tervezett kiadványok angol nyelvű fejezettel és összefoglalóval fognak megjelenni. Emellett célja, hogy a projektben tervezett workshop és konferenciák eredményét mintegy melléktermékként hozzácsatolja tanulmánykötet formájában ehhez az anyaghoz. Utolsóként pedig két kötetet prezentáljon a 16. és 17. századi unitárius prédikációirodalom anyagából. Dávid Ferenc unitárius püspök 1569-ben nyomtatában megjelent prédikációgyűjteményét, valamint egy válogatást a korabeli unitárius prédikációirodalom javából, így Hunyadi Demeter, Enyedi György, Thordai János, Homoródszentmártoni Kovács János, Polgári András, Várfalvai Pálfi Zsigmond és további neves és névtelen szerzők munkáiból. |
2012 - 2016 A kutatási program célja az, hogy a magyar gondolkodás történetébe visszahozza a 250 évvel ezelőtt született Körmöczi Jánost, aki bár fontos bölcseleti műveket magyarító eruditus filozófus, kitűnő fizikus és egyházi ember volt, szellemi öröksége jószerivel ismeretlen a Kárpát-medencében. Tiszteletre méltó erőfeszítéseket tett ugyan Hajós József az 1970-es években kiadott tanulmányaival, majd Csetri Elek közreműködésével megindult az értékes levéltári forrásokat feltáró és megszólaltató kutatómunka. |