Több mint száz évvel elkészülte és majdnem ugyanennyivel első megjelenése (1926) után először jelent meg most magyarul Somló Bódog posztumusz filozófiai műve, a Gedanken zu einer ersten Philosophie – Pethő Sándor fordításában. A könyv a magyar filozófiatörténet igazi legendája; nemzedékek emlegették, de töredékes formája, nehéz nyelvhasználata miatt mindeddig kevéssé épült be a tudományos köztudatba. Mitől jelentős ez a mű? Mennyiben változtatja meg Somlóról kialakult képünket? Érdemes-e teológusként is kézbe venni? Az előadás ezekre a kérdésekre keres választ.
1. szekció
Jogi, filozófiai, klasszika-filológiai és teológiai diplomával rendelkezik. Politika és jogfilozófia témakörben szerzett doktorátust, majd társadalomfilozófia és etika témakörben habilitált. Jelenleg a KRE Hittudományi Karának Filozófia Tanszékén dolgozik, tanszékvezető egyetemi tanár beosztásban.
A trianoni lelki apátiát követően – ebben a speciális magyar kisebbségi helyzetben – egy új irányzat fejlődött ki, a transzilvanizmus, mely a megváltozott társadalmi körülmények okán újra értelmezte és megfogalmazta az erdélyi magyar társadalom jövőképét. Ennek része a 20-as évek teológiai úrkeresése – elsősorban Tavaszy és Makkai munkássága –, amely egyrészt megpróbálja a kálvinizmust a transzilvanizmus szolgálatába állítani, másrészt a kálvinizmusnak keres új célt az erdélyi társadalomban.
Tavaszy Sándort az 1920-as években egyszerre éri két alapvető hatás: egyrészt a dialektikus teológia, amelyből az egyház közéleti jelenlétből való visszahúzódása fakadna, másrészt az erdélyi magyarság kisebbséggé válása, amely éppen az ellenkezőt követeli meg az egyháztól. A kettő összeegyeztetésére irányuló teológiai kísérletei ma is inspirálók arra nézve, hogy mi a teológia, mit jelent teológusnak lenni.
Előadásunkban – László Dezső jelzőivel élve – „a hagyományos erdélyi magyar tudományosság doyen-je, great old man-je”, a teológus-filozófus Tavaszy Sándor (1888–1951) bölcseleti és közéleti munkásságát igyekszünk összefoglalni. A teológia és a tudományegyetem professzoraként, a dialektika teológia és az egzisztenciafilozófia első erdélyi képviselőjeként, ugyanakkor püspökhelyettesként, EME elnökként, tudományos folyóiratok szerkesztőjeként, az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjaként tekintélyes filozófiai-közéleti életművet hagyott maga után.
Oldalak
