Rendszeres Teológia
A Dogmatörténet II. kurzus a 381-es konstantinápolyi zsinattól a reformáció utáni korig terjedő dogmafejlődés főbb állomásait tárgyalja, a Dogmatörténet I. folytatásaképpen. A kurzus az antropológia, a bűn- és kegyelemtan, a krisztológia kiengesztelés-teológiai vonatkozásai, a szoteriológia, az egyháztan, a szentségtan és az eszkatológia történeti fejlődésével foglalkozik – a patrisztikától a skolasztikán és a reformáción át a posztreformátori korig.
A Dogmatörténet I. kurzus az egyetemes keresztyén dogmafejlődés főbb állomásait mutatja be az apostoli atyák korától az 381-es konstantinápolyi zsinatig. A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerjék az óegyházi teológia gondolkodóit, vitáit és döntő hozadékát, különös tekintettel a Szentháromság-tan és a krisztológia klasszikus megfogalmazásaira vezető folyamatokra.
A kiadásnak nem oka van, hanem szándéka: Tavaszy Sándor alapvető teológiai munkáját mint református tankönyvet hozzáférhetővé tenni a mai olvasónak. Az olvasók három rétegére gondoltunk.
Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.
Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.
Oldalak
